Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye kájuk is eredményesebb lesz. Győr megye törvényhatósági bizottsága osztozott a szomszéd megye nézeteivel.19 Közben Vargyas Endre állami tanfelügyelő a városi hatósággal történt incidens ellenére nagy igyekezettel végezte munkáját. 1873-ban részletes jelentést tett közzé Győr megye, ezen belül Győr város iskolai viszonyairól. Ebből kiderül, hogy még 1873-ban is a városban az iskolaköteleseknek csak a 79 %-a járt iskolába, mely részben az ellenőrzés lazaságát bizonyította. Vargyas természetesen örömmel adott hírt az eredményekről is, hiszen a város időközben emelte az iskolai támogatás összegét és új tanítói állásokat szervezett. A népoktatás lassú fejlődése, az állami irányítással és felügyelettel kapcsolatos problémák késztették a törvényhozást és a kormányt arra, hogy a tanügyigazgatást az állami igényeknek megfelelően az adott viszonyokhoz igazítsa. Ennek érdekében született meg a törvényhatóságok kebelén belül szervezett közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi 6. törvénycikk. Az új közigazgatási szerv 6 állami és 5 törvényhatósági tisztviselőből, valamint a törvényhatóság 10 választott tagjából tevődött össze. Elnöke a főispán lett. A közigazgatási bizottságban a törvényhatóságok képviselői voltak többségben. A megyei és városi önkormányzati szervektől azonban függetlenül, önálló hatáskörrel működtek. A törvény az iskolák jellegétől függetlenül felügyeleti jogkörrel ruházta fel a közigazgatási bizottságot, melynek hatásköre kiterjedt az iskolába való járás, a tanítói fizetések folyósítása, az iskolaépületek állapotának s a tankönyvek használatának ellenőrzésére. Az új közigazgatási szervnek az állami tanfelügyelő is tagja lett, aki havonként köteles volt számot adni munkájáról és a törvényhatóság népiskolai viszonyairól. Ezzel az iskolák általános állami (közigazgatási) ellenőrzése határozott jogalapot nyert. A közigazgatási bizottságról szóló törvényhez szorosan kapcsolódott a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi 28. törvénycikk, mely jelentősen módosította a népiskolai törvénynek a tanügyigazgatásra és az állami felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit. Hatályba lépésével megszűntek a tankerületi iskolatanácsok. A törvény a községi (városi) közigazgatási hatóságok feladatává tette az iskolaköteles gyermekeknek a tanévet megelőző összeírását és nyilvántartásuknak az iskolai hatóságokhoz történő elküldését. A közigazgatási bizottság jogosult lett arra, hogy a tanfelügyelő jelentése alapján a felekezeti iskolákkal szemben megintést kezdeményezzen a vallás és közoktatásügyi miniszternél. A törvény a tanfelügyelő feladatát a korábbiaknál pontosabban szabályozta, tevékenységét szorosabban kapcsolta a középfokú állami irányításhoz. Ez nemcsak a tanfelügyelőség hatósági súlyának potenciális megnövekedését, hanem a tanfelügyelő munkájának közveden ellenőrzését is jelentette. A közoktatásügyi minisztérium a tanfelügyelők munkáját segédtanfelügyelők, iskolalátogatók alkalmazásával is igyekeztek segíteni. A tanfelügyelő a továbbiakban nagyobb időt és energiát fordíthatott a szakfelügyelet ellátására. A megyei és városi törvényhatóságoknak a népoktatásügyre gyakorolt befolyása az említett törvények életbe lépése után a közigazgatási bizottságokon keresztül érvényesült. A törvényhatóságok népnevelési bizottságokat alakíthattak, melyek a közigazgatási bizottságnak javaslattevő szervei lettek. 19 GYVL Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 238/1874. sz.- 182-
