Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye Az 1868. évi népiskolai törvény életbe lépése után Eötvös fontos feladatai közé tartozott a népiskolai tankerületek kialakítása. Szakember hiányában ebben a vonatkozásban több megye összevonására került sor. így jött létre többek között az Esztergom—Komárom—Győr tankerület, melynek élére Eötvös közvetlen munkatársa, Környey János került. Az újonnan kinevezett tanfelügyelő a városhoz intézett első leiratában a népiskolai törvény erélyes és gyors végrehajtására hívta fel a törvényhatóság figyelmét.6 Kozma Imre Győr város polgármestere válaszlevelében megírta, hogy a város községi iskolák létesítése ügyében intézkedést nem tett. Győr megye bizottmánya mely többségében szélsőbal és balközép párthoz tartozott tagokból állt, messzemenően támogatta az állami tanfelügyelő törekvéseit. 1869. május 3-i ülésén megtette a lépéseket a tankerületi iskolatanács megalakítására és közölte a várossal, hogy a 25 tagú szervezetbe 5 tagot delegálhat. A város iskolaügyi állandó bizottsága saját tagjai közül Balogh Kornél és Nagy Endre törvényhatósági bizottsági tagokat, valamint Schibinger Emil főgimnáziumi igazgatót, Karvassy Kálmán ügyvédet és dr. Kovács Pál orvost választotta a tankerületi iskolatanács tagjává.7 Az adott időben 20 000 főt számláló városban 28 elemi népiskola, 2 magán leánynevelő intézet, 4 évfolyamú vasárnapi iskola és 2 nyári tomaiskola működött. Az iskolaköteles tanulók száma 3985 fő volt.8 A római katolikus elemi iskolákat a városi hatóság tartotta fenn. A belvárosi római katolikus fiúiskola első osztály tanítójának fizetéséről s az osztály tűzifa ellátásáról több évszázados gyakorlatnak megfelelően a káptalan gondoskodott.9 A városi törvényhatóság mint ezt már a korábbiakban is láttuk, az egyes hitfelekezetek segélyezésében megelőzte a népiskolai törvényt. A segélyezést az 1870-es népszámlálás alapján új alapokra kellett helyezni. A városi közgyűlés a korábbi gyakorlatnak megfelelően a közös igazgatás alatt álló fiúelemi iskolát és alreáliskolát felekezeti iskolaként kezelte, s fenntartási költségeit beépítette a katolikus hitfelekezeti segélybe. Érdekes módon a reáliskola részét képező rajziskolát ugyanakkor közös fenntartású intézménynek minősítette. A protestáns hitfelekezetek tiltakoztak ez ellen, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a nem katolikus hitfelekezetek ismét kötelesek hozzájárulni a katolikus iskolák fenntartásához. Ezért javasolták az alreáüskolának s a szerves részét képező rajziskolának felekezeten kívülivé nyilvánítását, melynek fenntartása közös teher. Az állandó pénzügyi bizottmány, melynek véleménye nélkül pénzügyi kérdésekben a közgyűlés dönthetett, egyetértett a javaslattal, sőt arra hivatkozott, hogy a „kö%s%ellem a% állami és községi iskolai nevelés meghonosítását igényli”.10 6 GYVL Győr város polgármesteri elnöki iratai 174/1869. sz. 7 Sáry István: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében. Arrabona, 1964. 190. p 8 GYVL Győr város tanácsának iratai 31/1870. sz. 9 A győri káptalan viszonya a Győr belvárosi kath. elemi fiúiskolához. Győr. Surányi ny. 1893. 10 GYVL Győr város bizottmányának iratai 542/1870. sz.- 178-
