Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye ok miatt nem iskoláztathatják gyermekeiket télen, nyáron pedig azért, mivel a külső munka vonja el őket a tanulástól, vagy dologra menő szülők helyét pótolandók, kisebb testvéreik mellett a dajka sgerepet viszik.m 1879. december 14-i ülésén a város kÖ2Ígazgatási bizottsága a tanfelügyelő véleményét kérte arra vonatkozóan, hogyan lehetne javítani Újváros elmaradott népiskolai viszonyain. Vargyas Endre véleményes jelentésében megdöbbentő képet rajzolt e városrész társadalmi helyzetéről: „Tény az hogy Győr-Ujvárosban 67 fiú és 99 leány, tehát összesen 168 tanköteles gyermek nem látogatja az iskolát. — Ennek oka főleg a szegénységből kifolyó ruhátlanságban rejlik. Ezen városrész lakosságának igen nagy részét képezi a napszámos osztály az úgynevezett »Cigánylaposon«, amely a szegénység és nyomor fészke. — Ezen városrészből kerülnek ki többnyire az utcáinkon csatangoló, ruhafoszlányokban didergő r házról-házra kéregetni járó szánandó gyermekek, akik sokszor párosával, hármasával, egyik a másikat kéznél vezetve lézengenék s ostromolják sokszor rimánkodásaikkal az utcán járó-kelő közönséget. — Ezeknek száma temérdek, de vannak sokan az illető városrészben oly gyermekek is, kik még oly nemű ruhában sem öltöztethetek, hogy rongyaikkal az utcán megjelenhetnének, hanem úgyszólván félmeztelenül henteregnek honn a kuckóban, várva a család többi tagjai által össze koldult ételmaradékok hulladékait. — Szomorú képe ez társadalmi viszonyainknak s ezen állapot képezi szomorú hátterét azpn sajnos körülménynek, hogy ezen városrész népoktatási állapota elannyira elhanyagolt állapotban van. ’23 24 A tanfelügyelő a már több ízben szorgalmazott iskolák mellett óvodák létesítésére is tett javaslatot, melyekben a gyermekek már zsenge korukban hozzászoknának a rendhez és fegyelemhez. Ezek az intézmények az egész nap munkát vállalni kénytelen munkásszülők gondjain is segítenének. Szociális intézkedések Győrött a kiegyezést követő évtizedekben, különösen a közvetítő gabonakereskedelem megszűnésének következményeként, rendkívüli mértékben megnőtt a külvárosokban lakó nincstelenek száma. A városi hatóság az embertelen életkörülmények megszüntetésére nem volt képes hathatós intézkedéseket tenni, így az egyes filantróp polgárokra és a különböző emberbaráti egyesületekre hárult a város szegényeiről való gondoskodás feladata. A tanfelügyelő iskolalátogatásai során állandóan szembetalálta magát ezekkel a problémákkal, a szociális gondoskodáson kívül azonban a szegényügy rendezésére más megoldást nem látott 1847-ben ún. „Krajcár egylet"-ex szervezett a szegény iskolás gyermekek tankönyvellátása céljából, mellyel kapcsolatban Győr polgáraihoz intézett felhívásában a következőket írta: „Egyre sajnosán tapasztalom, hogy a szegény szülők gyermekeinél hiányzik a szükséges tankönyv. Szüleik még az} az egy pár hatost sem nélkülözhetik, melyen könyvet szerezhetnének gyermeküknek. Győr városában is vannak számosán oly szegény családok. Emlékeznünk csak a Tékavárra és a Cigánylaposra, meg a Tajtaaljára. ’25 23 Vargyas Endre: A Győr megyei népiskolák tanügyei állapota. Győr, Szerző Kiad. 1873. 24 GYVL Győr város közgyűlési iratai 231/1882. sz. 25 Győri Közlöny 1883. január 28.- 169 -
