Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye tetszik s így történik, bog gymnázjumi ifjúságunk létszáma csökkenés helyett növekedik s a polgári, ipar- s kereskedelmi iskolák nálunk nem tudnak népszerűvé lenni.”20 Ezt a magatartást igazolja az is, hogy míg a főreáliskola felállítása érdekében 1872-ben 334 győri polgár intézett beadványt a városhoz, az ipariskolák létesítését a tanfelügyelőn kívül senki nem szorgalmazta. A minisztérium a gyakorlatiasságra való nevelés előmozdítása mellett az 1880-as évektől kezdve hathatósabb intézkedéseket tett az alsó fokú iparoktatás általános rendezésére. Az 1883-ban kiadott 26 130. sz. miniszteri rendelet kötelező jelleggel írta elő ipariskolák felállítását mindazon helységekben, ahol az iparostanoncok száma a harminc főt eléri. Ennek az iskolatípusnak az volt a rendeltetése, hogy a népiskolában szerzett ismereteket elmélyítse, kiegészítse s a tanulóknak némi szakrajzismeretet nyújtson. Vargyas az 1883-ban kiadott Győrmegyei Tanügy c. időszaki lapjában felhívással fordult Győr megye iparosmestereihez az ipartörvényben előírt kötelezettségek szigorú betartása érdekében. Mint írta, Győrött 553 fő az összeírt iparostanulók száma, s ezek, tapasztalata szerint, „csak felében, harmadában látogatják a számukra szervezett ismétlőiskolát'’. Győr város iparosmesterei között nagyon sokan vannak, akik „tanoncaik szellemi kiképezjetését hanyagul teljesítik s egyáltalán figyelmen kívül hagyják az ipartörvény ezen irányban való rendeletéit. ’21 A Győri Közlöny 1883. február 15-i felhívásában a tanfelügyelő, a miniszteri rendeletre hivatkozva, már az ipariskola felállítását szorgalmazta. A kérdéssel 1883. február 21-i ülésén az állandó népnevelési bizottság is foglalkozott s előterjesztése nyomán megindultak a tárgyalások az iskola felállítási és fenntartási költségeinek előteremtéséről. Az általános ipartársulat azonnal 250 Ft támogatást és évi 50 Ft hozzájárulást ajánlott meg. Ugyanekkor egy alsófokú kereskedelmi szakiskola felállítása érdekében a győri kereskedelmi testület indított mozgalmat. Az iskola létesítéséhez a város is felajánlotta támogatását, melynek eredményeként még az 1883. év végén megnyílt a 2 évfolyamú alsófokú kereskedelmi szakiskola. Az ipariskola szervezése Péterffy Sándor miniszteri biztos irányításával folyt, kinek közreműködésével sikerült biztosítani a fenntartási költségeket. Az alsó fokú ipariskola 2 előkészítő és 2 rendes osztállyal 1884-ben nyílt meg. Fenntartásához az állam és a város évi 600-600 Ft-tal járult hozzá. Az ipari szakiskola megnyitásával a katolikus autonómia kezelésében levő belvárosi ismétlőiskola elvesztette jelentőségét és tanulók hiányában beszüntette működését. Az alsófokú ipariskola bár ideiglenes helyiségben, kezdedeges felszereléssel kezdte meg működését, mégis nagy jelentőségű volt az iparostanulók elméleti szakképzése szempontjából. 20 Győri Közlöny 1881. szeptember 25. 21 Győrmegyei Tanügy 1883. január 1.- 166-
