Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A városszépítő

megfelelő fogadtatásra talál s Batthyány Lajosnak, Győr megye főispánjának elnökletével 1885. január 28-án megalakul a Győrvárosi Szépítő Egylet.

Az egylet a város és környékének fasorokkal és ültetvényekkel való szépítését, a rendezett és szépített terek gondozását, valamint a köztisztaság előmozdítását tekintette fő céljának. Működésének megkezdése után saját kezelésébe vette a város parkjait és a karbantartásukhoz szükséges eszközöket. Saját költségén bevezette a vizet a Sétatérre és a Honvéd ligetbe, s a lakosság kényelmére padokat helyezett el mindkét helyen. Folytatta az utcák, sétautak, sétálóhelyek fásítását.

1887-ben szökőkutat létesített a Sétatéren és díszfákat ültetett ki. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az időben kilenc szökőkút volt a városban. Az egyesület eredményes tevékenységéhez hozzájárul az is, hogy 1887-től Zechmeister Károly lett a város polgármestere, aki nagyszabású városfejlesztő munkába kezdett. Ez megmutatkozott az utak javításában, a középítkezésekben, csatornázásban, az ipartelepítésben, a kulturális életben, vagyis mondhatjuk, hogy az élet minden területén. 1887-ben például 9 800 négyzetméter út kövezésére került sor. 1888-ban közegészségügyi és szépítési szempontok figyelembevételével próbaaszfaltozásra került sor a Bástya utcában, a Halpiacon, a Fehérvári (Baross út) utcában a bérkocsi állomás, a Széchenyi tér melletti kocsiút és járda, valamint a Fehérvári út és a Gyár (Jókai) utca közötti járdán. 1894-ben a tanács feltöltette a város keleti szélén levő homokgödröket, a gabonapiac mélyen fekvő részeit, s megásatta a sétateret nyugatról átölelő árapasztó csatornát. A városszépítésben egyre nagyobb gondot fordítottak a nagyvárosi igényeknek megfelelő művészi ízlésű parkok, terek kialakítására. A kiskúti parkot 1892-ben Petz Ármin budapesti műkertész tervei alapján rendezték. A városszépítésben elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki Kranzlein Mihály törvényhatósági bizottsági tag, akinek vezetése alatt működött az egyesület.

Sajnos Kranzlein Mihálynak 1896-ban bekövetkezett halálával a Győrvárosi Szépítő Egylet is beszüntette működését. Igaz, hogy a városi tanács ekkor már a városszépítő feladatokból is nagyon sokat vállalt, e nemes feladatokat ellátó, helyes tanácsi döntéseket segítő társadalmi szerv megszűnése azonban mindenképpen veszteséget jelentett a város számára. 1896-tól ismét tanácsi kezelésbe kerültek a város parkjai, terei, s most már hatósági feladatként folyt a városszépítés. A századforduló idején e téren is az eredmények soráról lehet beszámolni.

A század végén kerül rendezésre a Petőfi tér, az új városháza előtti park, 1898- ban létesül az Erzsébet liget, majd a századforduló után jön létre a Batthyány park, az egykori vásártérből a Bisinger sétány. Smetana József oroszvári főkertész művészi igényű terve alapján alakítják ki a Honvéd ligetet. Ebből az időből több köztéri alkotás is jelzi a városszépítő munkát. Ilyen többek között a lakosság áldozatkészségéből 1891-ben létesített Kisfaludy szobor, a század végén a Sétatéren felállított zenepavilon, az 1902-ben létesített Honvéd ligeti szabadság obeliszk vagy az 1903-ban a Rába kettőshíd mellett felállított időjelző torony.

1896-ban a vagongyár alapításával egy nagyszabású ipartelepítő folyamat indul el Győrött, a településszerkezetben, a külső területek beépítésében is jelentős változást

A. váross^építő- 15 -