Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye szert. A hagyományos foglalkozások körébe tartozott: az ima, beszéd- és értelemgyakorlat, az értelem, kedély fejlesztéséhez szükséges beszédgyakorlatok, szórakoztató és nevelő játékok, ének. A munkaszerű foglalkozások foglalták magukban a Fröbel-féle rendszert. Új anyagként került az új óvodai nevelésbe a jó testtartást és a mozgási ügyességet fejlesztő testgyakorlat, valamint a nemzetiségi gyermekeknek a magyar nyelv ismeretébe történő bevezetése. A rendelet a Győrött működő világi és egyházi óvoda fenntartókra nevelési tekintetben nem rótt különös feladatokat, hiszen az előírt foglalkozási anyag jó része már évek óta gyakorlatban volt. A törvény természetesen jelentős lendületet adott az óvodaügy fejlődésének s az óvoda fenntartók igyekeztek a rájuk rótt kötelezettségnek megfelelni. A Győrött működő óvodákban — mint ez már a korábbi fejezetekből is kiderült - az 1870-es évekig ún. óvodatanítókat alkalmaztak. Ez részben természetes is volt, hiszen a nőképzés országos rendezésére csak az 1868. évi népiskolai törvénnyel került sor. A városban felállított első óvodát 1878-ban bekövetkezett haláláig Magvassy Mihály tanító vezette. Magvassy Győrött szerzett tanítói oklevelet, majd a Vas megyei Baltavárott és a Sopron megyei Szilsárkányban tanított. Közben Sopron város óvodájában öt hetes gyakorlaton vett részt, majd 1842-ben telepedett le Győrött és állította fel első óvodáját. Működése idején lényegében három nevelési rendszer váltotta egymást. A több évtizedes gyakorlattal rendelkező Magvassy minden esetben igyekezett eleget tenni a fenntartó és a felügyeleti szervek által támasztott követelményeknek. Munkájával az állami tanfelügyelő is elégedett volt, akinek javaslatára több évtizedes eredményes munkájáért — Trefort vallás- és közoktatásügyi miniszter 1879. június 10- én a koronás ezüst érdemkereszt kitüntetésben részesítette. Közben Magvassy Mihály 1878-ban meghalt, s kitüntetését már csak özvegye vehette át. Az újvárosi Bálint Mihály utcai óvodát 1861-1890-ig Bohár Pál óvodatanító vezette. Bohár Pál Magvassyhoz hasonlóan az óvodai nevelés különböző iskoláit járta végig. Hiányos felszerelésű óvodájában 1874-ig az elemi iskolai oktatás dominált, melyet csak Vargyas Endre tanfelügyelő erélyes fellépése nyomán szüntetett meg a város. Bohár Pál a közgyűléshez intézett 1877. évi beadványában örömmel számolt be arról, hogy amióta az országban általánosan elfogadott Fröbel-rendszert óvodájában a nevelési választmány bevezetette s a szükséges eszközöket beszerezték, azóta a szülők megelégedésére dolgoznak feleségével együtt.88 Bohár Pál munkájával mind a városi hatóság, mind az állami tanfelügyelő elégedett volt. Az 1880-as évek végén vetődött fel először, hogy az idős óvodatanítót illő lenne már nyugdíjazni. A városban működő óvodákban ekkor már mindenütt óvónőket alkalmaztak. A közgyűlés Bohár Pált 1890-ben, 74 éves korában küldte nyugdíjba 300 Ft évi fizetéssel. Utódja Káspár Teréz lett. 88 GYVL Győr város tanácsának iratai II. 1879/36. sz.- 134 -
