Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye lalta el a szivárványszínű labda, majd ennek ellenpárja, a golyó. Ezután következtek a kocka, henger, kúp és a különböző osztható építőformák. A testekről a lapokra, az ún. színes táblácskákra tért át, melyekből a papírmunkák következtek. Ezekhez kapcsolódott az anyagformálás és a rajzolás. Győrött a Magyarországi Központi Fröbel Nőegylet 1873. május 26-i felhívása nyomán kezdett kibontakozni a Fröbel-féle rendszert támogató mozgalom, s még az év nyarán alakult meg a gyermekkertek létesítésén fáradozó Győr városi és megyei Kisdedvédegylet. Különösen sok gondot fordított az óvodák létesítésére és az óvodai nevelés fejlesztésére Vargyas Endre állami tanfelügyelő. Az 1873. év végén az elemi iskolák után a városban működő óvodákat is meglátogatta, s tapasztalatairól a Győri Közlöny 1874. február 26-i számában részletes tájékoztatást adott a város közönségének. Közleménye szerint a Bisinger hagyatékból fenntartott belvárosi óvoda a következő felszerelésekkel rendelkezett: 16 db elavult fali olvasótábla, 24 db szemléltető tábla, 33 db Treschenszky-féle természetrajzi ábra, Magyarország térképe, 6 db puska, 1 db dob, 4 db öntözőkanna, 2 db kitömött madár, 5 db faló, 8 db kis talicska, 6 db kapa, 6 db lapát, 1 db gereblye, 1 példány épület minta, 1 példány színösszerakási minta, 2 példány kocka alak, 50 db palatábla, 3 példány rajzminta, 1 db fekete tábla, 2 szekrény, 2 db asztal, egy rozzant állvány, egy zongora, 1 db számológép, mosdó edénytartóval s 8 db kis pad. A foglalkozások egy kis énekből, betűk ismertetéséből, számológépen történő számolásból, „holmi kacskaringós rajzplgatások palatáblán”, kocka összerakásból, papírfonásból és meséből állottak. A foglalkozási idő délelőtt 8-11 óráig, délután 2-4-ig, nyáron 5 óráig tartott. A szombat és vasárnap szünnap volt. A Bálint Mihály utcai (Rác utca) Angster-féle bérházban működő óvoda felszerelése a következőkből állt: 7 db pad, 1 db számológép, 2 db írótábla, 4 db fali olvasótábla, 16 db szemléltető kép, 6 db természetrajzi tábla, 1 db szekrény, 2 db rozoga szék, 3 db ülőszék, 1 db faló, 2 db kitömött madár és 30 db palatábla. Az óvodában a gyermekek énekkel, számolással, betűismeréssel, szemléltető eszközökkel, verstanulással, rajzolgatással és társasjátékokkal foglalkoztak. Vargyas élesen bírálta az óvodák elavult, hiányos tárgyi felszereltségét, s az illetékesek sürgős intézkedését kérte. Az óvodai foglalkozásokkal kapcsolatban a következőket írta: „írás, olvasás, számolás! Kisdedóvodában! Ez valóságos pedagógiai bűn! Az ilyen óvoda több kárt tesz hasznot. ” Figyelmeztetett arra, hogy ha a kisgyermeket éppen azokban az években terhelik tanulással, amikor a fogzás is az agyba hajtja a vért, ez korai véget okozhat. Követelte, hogy az óvodák ne legyenek iskolák. Azokban játsszanak a gyerekek, s ehhez biztosítsák a szükséges eszközöket! Az erélyes fellépés nyomán a tanács rövid időn belül megtette a szükséges intézkedéseket, hiszen a gyakorlat az 1868. évi közgyűlési határozat rendelkezéseitől is messze eltávolodott.- 132-
