Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A kö^o ktatás ügye mas tanítóra bízni. A tanács a város pénzügyi gondjai miatt nem tudott döntést hozni az ügyben s végül is jobbnak látta, ha a működő intézetet támogatja. Kövessy felügyelő 1857. május 7-én adta be első jelentését Magvassy óvodájáról. Ebben kérte a tanácsot, hogy a művelődést minden eszközzel segítse elő. Hivatkozott arra, hogy az ország számos városában működik már óvoda, melyek nagyon szükséges előkészítő intézményei az iskolai nevelésnek. Közölte, hogy a fennálló óvodát adakozásokból tartják fenn. Eddig 215 személy 263 Ft-tal járult hozzá a fenntartás költségeihez, s a városi hatóság a Bisinger alapítványból 200 Ft-ot biztosított házbérletre. Kövessy kérte a várostól, hogy az óvoda részére adja meg azt a támogatást, melyet az 1849 előtt élvezett. A tanács határozatában kijelentette, hogy a jelenlegi magánintézet a Bisinger alapból lényeges segélyre nem számíthat. Mégis elismerve szükségességét további 200 Ftot utalt ki házbérletre.27 A következő évben az óvoda-felügyelő azt jelentette, hogy a „kö^adako^ók jelenlegi s^ú'k keresetük miatt gyérebben járulhatnak segítséggel” az óvodához, s kérte a támogatás 300 Ft-ra történő felemelését.28 A városi hatóság az újabb kérésnek is eleget tett. A felemelt városi segély természetesen nem tudta megoldani az anyagilag egyre nehezebb helyzetbe került óvoda gondjait s így szükségessé vált valamilyen új fenntartási módról gondoskodni. 1858 áprilisában Magvassy Mihály óvodavezető kérte a városi tanácsot, hogy az óvodát minél előbb helyezze vissza a Bisinger alapítványi épületbe. Amíg ez nem történik meg, addig is fizesse a város a házbért, gondoskodjon a téli tüzelőről s biztosítsa az óvodatanító rendes évi fizetését Bisinger József e célra is hagyományozott tömegéből.29 Kövessy hasonló kérelmet terjesztett be a tanácshoz. Ebben leírta, hogy az óvoda megnyitása óta már négy ízben volt kénytelen helyet változtatni. Közölte, hogy a Bisinger alapból eddig nyújtott segély nem fedezi a kiadásokat, s a hiányzó összeget már gyűjtéssel sem lehet pótolni. Magvassyhoz hasonlóan javasolta, hogy az intézetet helyezzék vissza a Bisinger alapítványi épületbe, mely nyugalmi szempontból is kedvezőbb a forgalmas Kaszárnya utcai háznál. Hivatkozott arra, hogy a Duna utcai ház nagyobbik termében a gyermekek a foglalkozásokon mind együtt lehetnének s a két kisebb terem pihenésre szolgálhatna.30 A tanács gyakorlati lépéssel reagált a kérelmekre. 1858 szeptemberében a Bisinger alapítvány számára 16 000 Ft-ért megvették a Fő utca (ma Kossuth La/os u.) 14. szám alatti ún. serházat azzal a céllal, hogy abból dologházat, aggok házát és óvodát fognak kialakítani. Az épület átalakítására pályázatot hirdettek.31 Kivitelezésre — valószínű a felmerült magas átalakítási költségek miatt — nem került sor. Bár az óvoda elhelyezését a kívánalmaknak megfelelően egyelőre nem sikerült megoldani, a város egyre többet vállalt a fenntartási költségekből. 27 GYVL Győr város tanácsának iratai 415/1857. sz. 1857. július 15. 28 Uo. 456/1858. sz. II. 1858/29. 29 Uo. 457/1858. sz. 30 Uo. 132, 180/1858. sz. II. 1858/25. sz. 31 Uo. 244/1858. sz. II. 1858/1.- 117 -
