Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A közoktatás ügye

A közoktatás ügye

Kövessy időközben május 30-i beadványában újabb javaslatokat terjesztett elő. Kérte, hogy a közgyűlés Bisinger végrendeletének az óvodára vonatkozó rendelkezéseit zsinórmértékül fogadja el. Véleménye szerint a város külső részeiben nagyobb szükség lenne óvodák felállítására, mégis a jelen helyzetben a fennálló óvoda további működésének biztosítását tartja megoldhatónak.21 Az előterjesztés a nevelésügyi választmány elé került, melynek véleménye alapján a tanács 400 Ft kölcsönt szavazott meg azzal a kikötéssel, hogy a következő évben az összeget a Bisinger alapítvány tömegéből megtérítik. 1849 februárjában már a Bisinger alapból biztosítottak 400 Ft-ot az óvoda fenntartására.22

Kövessy felügyelő 1849. június 18-án adta be a városi tanácsnak az óvoda 1848 májusától 1849. március 31-ig vezetett számadását, mely szerint a kifizetések eszközlése után mindössze 5 Ft 48 krajcár maradt. Egyben közölte, hogy a császári csapatok bejövetele után Magvassy Mihály óvodatanító Pestre távozott s azóta annak felesége és fia foglalkoznak az óvodásokkal. Az óvoda további sorsára vonatkozóan a közgyűlés intézkedését kérte. A közgyűlés 1849. július 14-i határozatával az óvoda működését felfüggesztette. A maradványösszeget Magvassy feleségének utalták ki. Magvassyné hivatkozva 6 kiskorú gyermekére kérte a közgyűlést, hogy az óvodai foglalkozásokat októbertől ismét engedélyezzék. Kérését nem teljesítették, de hozzájárultak ahhoz, hogy a család az óvodához tartozó lakásban továbbra is bennmaradhasson.23

1849 nyarán az iskolák katonai célra történt igénybevétele miatt a tanítás szeptember, október hónapokban szünetelt. A polgármester kérésére Balogh Kornél királyi biztos november 1-től engedélyezte az iskolák megnyitását, melyeket bérházakban helyeztek el. Az óvodáról nem történt intézkedés.24

Az abszolutizmus idején, 1856-ig az óvodaügyben sem egyéni, sem hatósági kezdeményezésre nem került sor. Közben Magvassy visszatért Győrbe, s 1856 májusában gyűjtés útján sikerült egy magánintézetet megnyitnia. Óvodáját 200 Ft évi bérért Wölfl Józsefné Alsó Duna utcai (Cyuc^or Gergely u.) házában helyezte el.25 Az óvoda megnyitása után a városi tanács ismét Kövessy Ferencet nevezte ki óvoda-felügyelőül, hivatkozva közmegelégedéssel végzett korábbi tevékenységére.26

A megyehatóság engedélye alapján már működött Magvassy magánintézete, amikor a városi tanács különböző bizottságai egy városi óvoda felállításáról tárgyaltak. Az alapítványi választmány kétségbe vonta Magvassy óvodatanítói képességét s az új óvodát apácákra kívánta bízni. Álláspontjukban Bisinger József végrendeletére támaszkodtak, mely szerint a felállítandó alapítványi óvodában óvónőket kell alkalmazni. Fia a végrendelettől eltérően kerülne sor óvoda létesítésére, azt a szegény sorsú lakosság számára valamelyik külvárosban kell megnyitni s Magvassy mellőzésével egy alkal-21 GYVL. Különféle hatóságoktól érkezett iratok 2254/1848. sz.

22 Uo. Győr város tanácsának jegyzőkönyve 451/1849. sz.

23 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1577/1849. sz. 1849. július 14.

24 Uo. 1445/1849. sz. 1849. október 20.

25 Uo. Győr város tanácsának iratai 415/1857. sz.

26 Uo. Győr város tanácsának jegyzőkönyve 1253/1856. sz.- 116-