Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye fenntartási módról kell gondoskodni. ,A választmány felfogván — nehogy a gyakori kéregetés az adakozó közönségnél az intézet irányában elidegenülést szüljön, de másrészt, hogy a kebelbeli szegényebb sorsú szülők tudván magzatjaik biztosítását nyugodt kedéllyeljárulhassanak napi foglalkozásaikhoz s így ezeken könnyítve a kisdedek is üdvös elveket nyerhessenek — ez indokokból az említett Intézet további fennmaradását szívén viselve, kívánná ezt alaposan rendszeresíteni, s mindaddig bizonyosjövedelemmel biztosítani, míg boldogult Bisinger József végrendeletének utolsó soraiban az intézet iránt felemlített hagyomány életbe lépend. ”15 Mivel kizárólag gyűjtésből az óvoda a továbbiakban fenn nem tartható, a választmány kérte a tanácsot, hogy az újonnan letelepedőktől az óvoda céljára szedjen egy meghatározott összeget s a szegényintézeti pénztár is járuljon hozzá a fenntartási költségekhez. A lakosság támogatásának további megnyerése céljából egy tájékoztató füzet kiadására is sor került. A külső tanács a szegényintézeti pénztárból való segélyezés kivételével egyetértett a választmány javaslatával.16 A tanács 1846. június 26-i ülésén foglalkozott az óvodaüggyel, ahol további előfizetések megajánlására és önkéntes hozzájárulások gyűjtésére hozott határozatot.17 A Győrött működő óvoda iránt a felsőbb oktatásügyi hatóságok 1846-ban mutattak először érdeklődést. A helytartótanács ekkor utasította első ízben a tankerületi főigazgatót, hogy a városban működő óvodáról évenként tegyen jelentést.18 A tanács a tankerületi főigazgatóhoz intézett átiratában közölte, hogy az óvodát aláírások útján gyűjtött adományokból tartják fenn. 1846 májusában már csak egy évi kötelezettségre nyitottak önkéntes hozzájárulási íveket, melynek eredményeként 345 Ft-ot sikerült az óvoda javára bevételezni. Ezenkívül a következő bevételekre került sor: óvoda javára rendezett színielőadásból 20 Ft, városi polgárjogot nyert személyek adományaiból 100 Ft, letelepedőktől 10 Ft, nádorvárosi lakosoktól 34 Ft 40 krajcár, tehetősebb szülők önkéntes havi hozzájárulásaiból 45 Ft. A fennállása óta különböző bérházakban működő óvodát a városi tanács 1846- ban a Bisinger alapból vett Duna utcai (ma Czpczpr G. u.) épületben helyezte el.19 A következő években az óvoda céljára tovább folytatódtak a gyűjtések. Kövessy felügyelő 1848. március 3-i levelében közölte a tanáccsal, hogy az adakozók száma napról-napra csökken, melynek következtében a hatóság sürgős intézkedésére van szükség. Az óvoda egyre válságosabb helyzetét mutatja, hogy Kövessy kérte a felügyelői megbízatás alóli felmentését. A tanács köszönetét szavazott az óvoda-felügyelőnek az „intézet ügyében kitüntetett eddigi buzgalmáért” s kérte, hogy továbbra is lássa el a rábízott feladatot.20 Kövessy eleget tett a kérésnek, az óvodafenntartás kérdésében azonban egyenlőre nem született döntés. 15 GYVL Magáncsaládok okiratai. 8135/1846. sz. 16 Uo. Győr város külső tanácsának jegyzőkönyve 51, 2975/1846. sz. 1846. június 5. 17 Uo. Győr város tanácsának jegyzőkönyve 2975/1847. sz. 18 Uo. Levelezések. 274/1846. sz. 19 Uo. Magáncsaládok okiratai. 8650/1847. sz. 20 Uo. Győr város tanácsának jegyzőkönyve 1112/1848. sz.- 115 -
