Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Szellemi élet Győrött
A szellemi élet Győrött méltó kutató és feldolgozó munkát Ráth Károly tudós levéltáros, a múzeum-alapító Rómer Flóris, majd néhány évvel később a nagy utazó, néprajzkutató Xántus János. Az abszolutizmus nehéz éveiben dr. Kovács Pál is megtalálta azt a műfajt, mely a legjobban a szívéhez nőtt, mely a legalkalmasabb volt ebben az időben a közönséggel való kontaktusra. Ez a humoros írás, és a humoros felolvasás volt. Emellett színdarabot írt, átdolgozta korábbi műveit s igyekezett minél előbb feléleszteni a város elnémított szellemi életét. Kezdeményezésére s elnökletével kezdte meg ismét tevékenységét 1859-ben a Győri Olvasóegylet. Dr. Kovács Pál elnökletével szervezték újra a Dalegyletet, mely 1859. május 1-i ülésén tiszteletbeli taggá választotta Erkel Ferencet, Ábrányi Kornélt, Reményi Edét, Mosonyi Mihályt.23 Ebben az időben kezdeményezője, szervezője a legkülönbözőbb jótékony célú rendezvényeknek. Az 1860-as években dr. Kovács Pál különösen a zene terén fejt ki rendkívül aktív tevékenységet. 1860-ban Reményi Ede hangversenyén tart humoros felolvasást. 1863-ban a Győri őrinek- és Zeneegylet elnökévé választja. A szép hangú Gizella, és a kitűnően zongorázó Lívia leányaival együtt lép fel a különböző rendezvényeken. A Győri Közlöny c. lap az 1863. március 29-i színházi hangversenyről szóló tudósításában elismeréssel szól Kovács Lívia zongorajátékáról, és dr. Kovács Pál szép ötleteket és eszméket tartalmazó humoros előadásáról. Az 1864. december 19-én Győrött bemutatott Verdi: Emani című operájának egyik főszereplője Kovács Gizella. 1865-ben a Győri Ének- és Zeneegylet új zászlót csináltat, melyhez dr. Kovács Pál választ szöveget: Dadádnak rendületlenül légy híve ó magyar. A Kovács család életében közben az 1850-es, 60-as években jelentős események történnek. 1851. december 8-án megszületik utolsó gyermekük, Ilona lányuk, aki a 60- as évek végén már szintén közreműködője a zenei rendezvényeknek. A héttagú család egyre szűkebbnek érzi a Tejfölös közben bérelt lakást, s saját lakáshoz szeretne jutni. Erre alkalom kínálkozik, s 1852-ben megveszik a Hinár János tulajdonát képező Duna utcai üres telket.24 A vételben valószínű, hogy a régi barát szomszédsága is közrejátszott, hiszen Hinár János is aktív résztvevője volt az 1848-as rebellis összejöveteleknek. Az 1857-es összeírásban még a Tejfölös közben lakik a család. Ezt követően építhették fel családi házukat a Duna utca, ma Czuczor Gergely utca 32. szám alatt, ahol a továbbiakban éltek. 1865-ben nagy tragédia éri a családot. Az irodalomban is jeleskedő orvos fiú, Ödön meghal. A szomorú esemény gyógyíthatatlan sebet ejt az anya, és a békéhez szokott, a humor eszközeivel dolgozó apa szívében. Csak a munka az, mely feledteti a bánatot, s ez éltetője az örökmozgó dr. Kovács Pálnak. Öröm tölti el akkor, mikor közvetlenül is érzi, hogy szellemi ébredést hoznak írásai, felolvasásai. Nem véletlen, hogy az orvos társ, dr. Karika Antal által kezdeményezett, s 1870-ben megalakult Győri Ismeretterjesztő Egylet elnökévé választja. 23 Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár. Dr. Kovács Pál irodalmi hagyatéka 53. p. 24 Uo. Adásvételi szerződés, 1852.- 106-
