Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)
A napló szövege
A zsidó bizonnyal jól járt, azonban csak szabadulni akartam tőlük. Ezentúl csak félgyászom lesz, egy Isten mentsen meg a mélytől! Mindaddig mintegy rossz jóslatnak vettem volna, míg mély gyászholmimtól nem szabadulok! Mindent, bajadér kendőcskét, mindent kreppből odaadék, csak szabaduljak tőle! Ma ebéd után tüstént anyám sárgavirágos atlasz ruhája fejtéséhez fogtam s mire Józsim hét óra táján haza jött, már a bélést szabni kezdém. A kedves bágyadt volt és lankadt, csakhamar elszunnyadod ülve a kereveten. Végre felébredt s csak lehanyatlott munkarakásomra, a szegény! Odaszökék s párnát tevék fejecskéje alá. Jó soká szunnyadod, mire felébredt, szobájába ment, levetkőzött, mert lába fájt. Újra karszékébe dőlt s aludt estebédig. A szegény! Egy egészen álmatlan s egy rossz éj után csak mégis kissé nyughatott! Nem vévé észre munkámat. Még este hozzám akart jönni, azonban mire cocos szappanommal átmenék, hogy fájós lábát bedörzsöljem, már aludt. Csendesen tehát kioltám gyertyáját, betevém ajtaját s áldám Istent, ki jól tevő álmot külde reá! Nem a világért ébresztettem volna fel! 19- én. Ma Józsim anyja halálának napja! A jó nő! Éppen templomba akarék menni, midőn Mari jött. Ez hát velem jött. Misét olvastattam. Ezután még kissé a vásárra mentünk, harisnyagyártómat felkeresők, kit már múlt szombat, midőn kalapjaim vevém, s kedden, midőn magamnak thibetet, József inasunk nejének pedig croisét vettem, nem találtam s csak most se találtuk. így tehát délelőtt majdnem semmit sem dolgozhattam ruhámon. A színházba a leányok nem tudtak vagy tán inkább nem akartak menni, így estefelé Paliékhoz kocsiztunk, hol úgyis Lizi neve napja lévén, gratuláltunk s Marit magunkkal vívén a magyar Matildba, Lendvayné jutalomjátékába mentünk. A földszint oly tömve, hogy almát sem lehetett volna vetni, de a páholyok? Nagyon jól játszottak, különösen Lendvay;363 csak Fándy, ki nemes jellemet személyesített, úgy fagotírozá364 magát, hogy hívém: gonosztevő. A darab kissé természetien, bár igaz, hogy most pénzzel valóban mindent tehetni. Matild jelleme gyönyörű. 20- án. Ma vetettem le a gyászt, szinte könnyebbnek érzém magam. Mousselin de laine felköntösömet könnyen változtathatám, s így ezt húzám. Ebédre Dani jött s még ama lelkes kis Nagy Gusztáv vala kérve, azonban csak nem jött. Még asztalnál ülénk, midőn belépett. Mondá, hogy más Nagy hivatott, ki magát tréfából az inas előtt Gusztávnak adá 363 Lendvay Márton, idősebb (1807-1858), színész, a Nemzeti Színház ünnepelt művésze. 364 Kontárkodta (francia). 82
