Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)

A napló szövege

most ennek ügyét felfogva Farkas barátja ellen harcolni. Én őszintén mondám néki, hogy én helyében nem tenném ezt; mert ő arra nem szorul, bárki ügyét felfogni s az mindenesetre ártana néki, mint kiről tudják, hogy nem szükségből teszi, a közvéleményben, ha oly tett mellett lépne védőül fel, mely gaz s melyet diadalommal kivívni úgy sem lehetne. Ellenségei nem hinnék, hogy tréfából tévé, hanem könnyen pénzszomjnak keresztel­nék. Én nem kértem, nem óvtam őt, csak véleményemet mondám egysze­rűen el s a kedves hajolt e véleményre s bizonnyal az én kedvemért felha­gyott tervével, mely néki annyi mulatságot ígért. Ha én egyszerű eszem­mel s finom női tapintatommal csak legkevésbé is nem jót, nem igazságo­sat láttam volna, egyenes lelkemmel, fensőbb büszkeségemmel a Józsim s Wodianer közti párbeszédekben, melyeket a kedves pedig mindig oly őszintén közölt velem, bizonnyal mondtam volna néki: „Hadd abba! Ez nékem nem tetszik!” S bizonyos vagyok, hogy ő éppen nem bárminő kí­vánságomra való hajlási vágyból, hanem azon meggyőződésből engedett volna: hogy én közönyösen, nem felindulva ítélvén, talán ezen nyugod­­tabb ítéletem valóban jó is. De szegény Józsimat jelenvolt ellenségei bi­zonnyal nagyon érzékenyen sértették meg; kik kapva az alkalmon s fi­nom, bár a keserűség legmagasabb fokára, de soha aljas vagy betyáros viselete által még inkább bátorítva bizonnyal nagyon, nagyon sértegették őt. Mert mondá is, hogy ugyan igaz, hogy vannak az ügyvédek közt oly aljas emberek, minőkről az embernek fogalma sem lehet; s ilyen Zsivora350 s többen. Na, hogy Zsivora azért gyűlöli őt, mivel nem tette őt litisnek, tudjuk. Józsi, Eckstein s Kováts után pedig e lutheránusnak volt legtöbb szavazata s így Józsi indítványára ő lett harmadik választmányi tag. Józsimban minden forrott; fel s alá ment, én vele. Biztatám, nyugtatám őt; mondám néki, hogy bár természetesnek találom, hogy dur­va sértések őt annyira felingerelték, ő mégis néhány holnap múlva moso­lyogni fog az egészen, s meg nem foghatni, hogyan tudott ez annyira reá hatni. A kedves mondá, mennyire örül felvett elvünknek: határtalan biza­lommal egymás iránt lenni, mert habár ma közlötte is volna velem az egész eseményt, bár elhittem volna, de talán mégsem oly meggyőződéssel ártatlanságát, mint most, hogy az egész előzmény, ha nem éppen tanúja is voltam, de hű beavatottja. A szegény csak félt, hogy reám fog nagyon hatni az egész s fél, hogy tán lesznek, kik házi csendünk s boldogságunk is fogják megzavarni akarni. Mondám néki, hogy legyen nyugodt. Atyám­ról szoktam megtámadásokhoz; megvan edzve lelkem, s különben, hisz 350 Zsivora György (1804-1883), jogtudós, 1867 után kúriai tanácselnök. 77

Next

/
Thumbnails
Contents