Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)
A „kis Széchenyi” oldalán - „Szekrényessy-Slachta Etelka” asszonyi hétköznapjai (SzekrényessY Attila)
I amely alkalmakkor az egész szigetet a pestiek bámulatára tündérien kivilágíttatta. A Margitsziget egyébiránt a Pesten lakó összes Szekrényessygyerek kedvelt pihenőhelye volt, ahova szüleikkel napokra elvonulhattak. Etelka életének ezek a legszebb — s a családtörténeti kötetben tárgyalandó — időszakát jelentették. Ezeken túl Szekrényessy József részben újjáépítette és bérelte a Redout épületét, Rumbach vasas fürdőjét, ahova társas kocsikat indított, miként a Császárfürdőhöz is, ahol még a gőzhajótársasággal is sikerült menetrendváltozást kieszközölnie, illetve saját költségén megjobbítani a kikötőt. A fürdőben, amelyet a budai irgalmas rendtől éveken át bérelt, jelentős újításokat hajtott vége. A Császárfürdőbe vezető utcát gázvilágítással tette vonzóvá, amelyet ezenfelül saját költségén leköveztetett. Az itt működő török fürdőt közfürdővé tette, iszap- és gőzfürdőt létesíttetett valamint „electri-magnetikus” fürdőt állíttatott fel. Mária-napkor szüreti bált és méltán országos hírű Anna-bálokat rendezett, amelyekről számos memoár és regényíró is említést tesz. A Császárfürdő báljai híresek voltak „házasságszerző” voltukról. A hírlapi beszámolók rendre tudósítottak a Szekrényessy-rendezvényeken szárba szökkent szép frigyek teljesüléséről. S milyenek is voltak ezek a rendezvények az akkori, családias Pesten? Szekrényessy hallatlan érzékkel és finom ízléssel készítette elő valamennyit, amelyek között jó magyar nemzeti dallamokat játszó cigányzenekarokat szerződtetett, mint a Sárközy-, Patikárius- és Fekete-bandákat. Szekrényessy a Császárfürdő általa kellemessé alakított parkjában élhette ki színészdirektori ambíciói. Ennek értelmében Tivoli-jellegű elegáns színpadot építtetett, elé vendéghívogató asztalokat állíttatott, amelyek körül színes lampionok világítottak, és ahol egy-egy nyárestén, komoly színpadi előadások zajlottak a nemzeti színtársulata által előadva. Európa-hírü színpadi „sztárokat” is felléptetett, mint Grahn Lucie vagy Pepita Olíva; utóbbinak ittlétekor a nagy művész iránti szimpátiából egész Pest pepita ruhákban tündökölt. Jótékony hangversenyekkel segítette a szegényeket, akiknek rendezvényeire egyébként is csökkentett jegyárakkal kedveskedett. Színpadán felléptette Füredi zenekarát, a Hangászegylet tagjait, megrendezte Foskari hangversenyét, Morelli zenei estjét, dudás hangversenyt szervezett és ugyancsak a nemzeti színészeinek közreműködésével előadatta Haydn C-moll miséjét. Nagy sikerrel lépett színpadára Borkeszi Mór és Vanek bűvész. A betegeknek ingyen „érces” vizet kínált, illetve szállíttatott lakásukra, ezen túl vitorlás naszádversenyt rendeztetett a pestiek csodálkozó ámulatára, továbbá vasútépítési terveket készíttetett a Császár24
