Hegedüs Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1691-1699 (Győr, 2016)
Dokumentumok
171. 170.; 411. p.; 65-66. pp. Tekintettel az erre a télre a vármegyére eső súlyos porcióösszegre, a termelt borok minden egyes akója után egyszer és mindenkorra 30 dénárt fizessenek, amit az elmúlt évi norma szerint a földesurak officiálisai szedjenek össze. Mivel az officiálisok kijelentették, hogy ellenszegülnek, ezért az alispán valamint a többi vármegyei tisztviselő ünnepélyesen tiltakozott amiatt, hogy ha ők a bor adójának összegyűjtését megtagadják, akkor az ebből következő jogtalanságokat és az adózó nép végső romlását ne a vármegyei tisztviselőknek, hanem nekik tulajdonítsák, 1693. május 4. általános közgyűlés (Fiáth János alispán, a földesurak nevében officiálisaik, valamint Iványos Miklós, Baranyai György, Miskey István és más számtalan megjelent színe előtt) 172. 171.; 412. p.; 66. p. Előadták a király levelét, amiben megparancsolja, hogy a saját örökös tartományaiból az aranyat és az ezüstöt ne vigyék ki, hogy ezáltal a szomszédos tartományok fejedelmei haszonra tegyenek szert. Ettől kezdve az arany dukát négy forintba, a császári tallér két forintba, az ötösök 17, a dupla garasok hét krajcárba kerüljenek. 173. 172.; 412. p.; 66-67. pp. A király másik levelét is előadták, amiben megparancsolja, hogy mivel igen sok példa van arra, hogy a biztosi hivatal a katonai kihágások ügyében a vármegye által kért visszatérítés összegét kézhez kapta, ezért arról, hogy mire fordította azt, vagy kárt szenvedett-e, vagy (még) a kezénél van a pénz, tájékoztassa a királyi udvart a vármegye. A vármegye úgy határozott, hogy a többi vármegye válaszát megvárja és alkalmazkodni fog a király rendelkezéséhez. 69
