Hegedüs Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1691-1699 (Győr, 2016)
Dokumentumok
. 453. 452.;-; 196-197. pp. A király elrendeli, hogy mivel a tél közeledtével az eddig táborozó katonaság téli szállásra vonul, az elhelyezésére kidolgozott tervet meg kell valósítani. Ennek értelmében Győr vármegyére egy lovasezred (regimen Saxeto-Gottianum) jut, amelyből 3 század érkezik téli szállásra: ezeknek ingyen kell fedelet és pokrócokat biztosítani. Kenyeret és húst készpénzért fognak maguknak vásárolni, a lovak takarmányának ellenértékét pedig a császári díjszabás szerint meg fogják téríteni a vármegyének. A közgyűlés az első századot a külső járásba helyezi (Kajáira, Kispécre és Felpécre), a másodikat a Tóközbe (Bezire, Sövényházára, Markotára és Fehértóra), a harmadikat pedig a Szigetközbe (Dunaszegre, Zámolyra, Révfaluba és Pataházára). A járási szolgabírók még aznap ki fognak menni az említett helységekbe, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket. 454. 453.;-; 197. p. A szolgabírókat kirendelik, hogy az előző évihez hasonlóan írják össze a lakosság anyagi viszonyait. Kőszegi Adám szolgabíróhoz a járás egyik felében tisztelendő Bubnich Mátyás, a másik felében Csupor János és Juhász Pál, Tarczy Jánoshoz a jezsuiták által küldendő személy, Meszlényi Jánoshoz pedig Posonyi Ferenc főapátsági tiszttartó csatlakozik. Egyúttal össze kell írni a nemesség jövedelmeit és vagyoni helyzetét is. 1698. december 29. közgyűlés (az alispán, a szolgabírók, továbbá Huszár István, a győri püspök prefektusa, a káptalan dékánja, a [jezsuiták] küldötte, Viczay gróf és Jerger grófnő tiszttartói és mások jelenlétében) 455. 454.;-; 198. p. A közgyűlés korábban úgy döntött, hogy az ide vezényelt katonaságot századonként 3-3 faluba telepíti, ennek ellenére azonban, mivel ez az illető 161
