Hegedüs Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1691-1699 (Győr, 2016)

Dokumentumok

alkalmával - ami szokás szerint Szent György napja körül esedékes - bérük felemelése érdekében gazdáikat különböző ürügyekkel fenyegetni szokták, illetve arra igyekeznek őket rábírni, hogy nekik kedvezzenek, hogy tehát a mostani drágaság idején ez az eljárás megszűnjék, a közgyűlés elrendeli, hogy mostantól kezdve ház körüli szolgáknak a jövő évben - a régi szokásnál megmaradva - idegeneket fogadjanak fel, ha pedig az efféle szolgák törvényes indok nélkül nem akarnának jelenlegi gazdáikkal szolgálatuk folytatásáról megegyezni, azonnal vessék őket fogságba és csak abban az esetben bocsássák őket szabadon, ha letettek 12 forintot és megígérték, hogy megkötik a megfelelő szerződést, vagy pedig kapjanak 12 botot. Abban az esetben, ha a szerződéskötésnél a földesurak ok nélkül húznák az időt, vagy teljesen mellőznék azt, a nemesek 100 forint, a nem nemesek 40 forint büntetést fizessenek. A statutum végrehajtása a nemeseket és a járásokat illetően az alispán, a polgárokat illetően pedig a bíró feladata lesz.

317. 316.;-; 130. p.

A [szigetközi] szolgabírói állásra jelöltek közül Meszlényi Jánost választották meg, aki a szokott esküt letette.

318. 317.;-; 130-131. pp.

A király ismételten utasítja a vármegyét, hogy a kivetett porciókat a termésből ki kell szolgáltatni. Mivel nyilvánvaló, hogy ebben az évben a szőlőbirtokosok sokkal több kárt szenvedtek, mint amennyi hasznot szőlőikből húztak, ezért a szőlőhegyekre eső porciókat - lehetőség szerint fenntartva az arányos felosztást - a különféle jogállású csoportok között terítsék szét. Ha ezek valamelyike a szőlőhegyekről rá áthárított porciókat nem akarná elfogadni, az előző években követett módszer szerint minden akó bor után fizetni köteles; hasonlóképpen azok is, akik vagyonuk után - úgymint a legtöbb földesúr - a nemesek között nem adóznak, kötelesek hozzájárulni.

114