Hegedüs Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1691-1699 (Győr, 2016)
Dokumentumok
296. 295.;-; 120-121. pp. A király utasítja a vármegyét, hogy mivel számos, a rablók által elkövetett gazság, gyilkosság és kihágás jutott a tudomására, amikor az utazókat nem csupán kifosztották, de kegyetlenül meg is gyilkolták, üldözzék a rablókat, máskülönben felelősek lesznek az azok által ezután okozott károkért. A szolgabíráknak szigorúan meghagyja a közgyűlés, hogy a falvak lakosait mindenütt kötelezzék a rablók üldözésére, az őrködésre és a hírek faluról falura történő továbbítására. 297. 296.;-; 121. p. Mivel a lakosság között megjelent egy súlyosan istenkáromló kifejezés, az Eördögh adta teremtette, elrendelték, hogy aki ilyet mond, azt az alispán döntése szerint botozzák meg vagy fizessen 12 forint büntetést, továbbá aki hallja az istenkáromlást, de nem jelenti, szintén 12 forint büntetést kapjon. 298. 227.;-; 121. p. Az aratók fizetése ügyében elrendelték, hogy tekintettel a jelenlegi drágaságra a tiszta búza és a vegyes búza után - mivel egyforma hozamúak - egytized részt, a tavaszi búza után egytizenegyed részt, másféle gabona után egytized részt, a zab után egykilenced keresztet kapjanak. Ennél többet senki ne merészeljen nekik adni. 299. 228.;-; 121-122. pp. A győri marhakereskedők folyamodására, nehogy a távoli országrészekből súlyos költségek árán felhajtott és itt hizlalt marháikat alacsonyabb áron kelljen továbbadniuk, mint amennyit ténylegesen érnek, ajánlólevelet írnak a Magyar Kancelláriának. 1695. szeptember 30. közgyűlés (Fiáth János alispán, a káptalan, a jezsuiták és más földesurak képviseletében megbízottaik illetve tiszttartóik, továbbá Farkas Mihály, 108
