Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV. 1638-1650 (Győr, 2007)
Bevezető
A megyei közgyűléseken, részközgyűléseken, a pecsételőszéken, a felülvizsgálati széken és a törvényszékeken tárgyalt ügyeket a vármegye jegyzője vagy írnokai jegyezték fel. Mégis sok példát találunk a jegyző helyettesítésére, mivel volt közgyűlés, amit a jegyző távollétében is megtartottak. Ennek lehetett a következménye, hogy az 1638. július 9-iki közgyűlés napirendi pontjai a jegyzőt helyettesítő győri olvasókanonoknál maradtak és nem kerültek bele utólag sem a jegyzőkönyvbe. A törvényszéki jegyzőkönyveket a jegyzőnek — egy bejegyzés tanúsága szerint — az ügyek lezárása után az alispánnak kellett átadnia6. A tárgyalt időszakban 1637-1640 között Czunko Mihály, 1641-1646 között Farkas András, 1648-tól pedig Csőkkor Gergely a vármegye jegyzője. Czunko Mihály leköszönése után a vármegye új jegyző hiányában kérte az alispánt, hogy minél előbb gondoskodjon a tisztség betöltésére alkalmas érdemes személyről7. Farkas András távozása után csak helyettes jegyzőről tudunk8, egészen Csőkkor Gergely megválasztásáig, aki csak hosszas rábeszélés után volt hajlandó a tisztséget elvállalni9. Az ő esetében fordult elő, hogy valami váratlan, a jegyzői tevékenységgel összeegyeztethetetlen elfoglaltsága miatt 1650. augusztus 18-án leköszönt10 11, de egy hét múlva - talán ügyei megoldódásával - mégis késznek mutatkozott a hivatal ellátására". A jegyző fizetéséről a vármegye gondoskodott és rendszerint annak költségét adó foimájában be is szedte. A szolgabírók (iudex nobilium) a korszakban Győr vármegye 2 járásában teljesítettek szolgálatot, közülük a nagyobbik járás szinte teljes egészében hódoltsági terület volt. A szolgabírók feladata volt a közigazgatási teendők ellátása, esetenként az adószedővel együtt a portaösszeírás elkészítése, a helyszíni szemlék elvégzése, közreműködés a vármegye jogszolgáltatásában, valamint a vármegye által kivetett bírságok és adók beszedése. Fontos feladatai miatt szükség volt helyettesítésére is, így távolléte vagy betegsége idején másik szolgabíróval helyettesít(h)ették12. A közgyűlések gyakorisága változó, az évi 8-10 alkalomnál hol sűrűbben (1650-ben 17-szer), hol ritkábban (1647-ben 3-szor) üléseztek, bár fel6 221.regeszta 7 214. regeszta 8 470. regeszta 9 490. regeszta 10 648. regeszta 11 656. regeszta 12 82. regeszta 5
