Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)

A napló szövege

gának, s mellém ül. „A múltkor Önnek képét látám, de annyira eltalálva, hogy Önt, akkor még alig látva párszor, mégis felkiálték.” „Igen.” — mondám könnyedén. — „Wemhardt jól talált.” „De én nem láttam Önt Wemhardtnál.” „Nem? Meg nem foghatom!” „Egészen másvalakinél! Igen, igen; Ön tavaly valakit nagyon szeretett, annak adá képét, und der war so schändlich,244 azt elajándékozni. S most én kapom ezen képet!” — mondá örömsugárral szemében az ifjú. Szárazon, de igen marqueírozva mondám: „Én nem szerettem még egyikét sem az uraknak, emellett képemet senkinek sem adám, s Ön ezen hiedelmében nagyon csalatkozik. Wemhardt albumába scicírozott,azt tudom, egyebet semmit. Tán ő adá valakinek, vagy tőle vévé valaki — mi felől semmit sem tudok. De hol látta Ön ezen képet?” „Azt nem mondhatom.” Felállék, mert már mindnyájan a mellékszobába puncsírozni vonultak. Emellett anyám még e szobában ült, s nem akarám a párbeszéd tanújává szentelni. Az ifjú gróf ismét mellém üle, s ismédé, hogy amazt nagyon szeretém. Igen sok fenséggel s komolysággal adám neki szavam, csalatkozik, mire ő elhallgatott. De kinél látá, nem mondá; nyilván Heinonál. S ismédé, hogy ő bírandja. Tehát ily kezekben forgolódik képem! Ily fiú találja azt alávalónak, mi a képpel történt! Valóban, ha ő itt állna most, ő ki ezt tévé, szégyenülve kellene állnia egy nemes érzésű, 17 éves ifjú előtt! De azon gyanút, miképp az én kezemből jön e kép — ezt el kell hárítanom, kerüljön bármibe! Nemsokára hívá Lanckoronskyt Salm; felállott, Bedőcsnek néhány lengyel szót mondott, s elszökött. Bedőcs, ki ma hasonlag igen kitüntetett, felhúza most: ha tudnám, mit mondott. Marimnak mondott pár szót, de nem az egészet. Egyáltalában igen jól mulattam; az urak mind kitűnően udvaroltak, főleg Travers s Lanckoronsky, mintegy nap körül, forgolódott minden körülöttem, ez még ennyire soha sem vala. Tóthné, Baicsné s Mihálovitsné valának. Rajtam csak rózsaszínű muszlin de laineom245 s ékes új écharpe-om.246 247 1 órakor éjfél után jövénk haza.

Hétfő, 8-án. Délután anyám oncle Misch-sel játszott, hozzánk Dorsner jött; a hercegnéről lévén szó, mondá, hogy múlt péntek apréssoirée-nál annyit kelle nevetnie: Riefkohl Everilda mellett két óráig ült, s szüntelen vele beszélt. Két óra után felállott, s neki a másik sarokba kiáltá: „Ich habe göttlich amüsiert!”248 Ezt ő nagyon könnyedén, minden

244 És ő szégyelli (francia).

245 Gyapjúm (francia).

246 Sálam (francia).

247 Hauer Mihály (Misch) báró (1774-1854), Etelka édesanyjának fivére.

248 Istenien szórakoztam! (német).

70