Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)

A napló szövege

szükség említnem! De mindamellett egy biztató reménysugárt lövellt a képzelődés reám — mint a tengerben fürdött napnak fölkeléskor a világot felderítő kellemdús sugárok elosztják az éjben dühöngött vész fennmaradta sötét fellegeket! Ha az 1839. év napjai letűnt képeit varázslóm elémbe, feltűnően veszem észre: mennyire foglalatoskodtam akkor Augusszal! Hívém, hogy ő az, kit Istenem számomra teremtett. Tudtam, mennyire vala tőle jó atyám elbájolva, s hívém, hogy ő az, egyedül, ki engem boldogíthat. Vojna azon jeles, érdekes ember, választása esett akkor reám. O ünnepélyesen nem kért meg, de mennyire, s mily gyöngéden, mily finoman tárá előttem keble minden érzését fel! Csak egy kis közeledés, csak parányival kevesebb könnyebbség részemről, s ő ünnepélyesen megkér. Azonban, bár egy ideig ingtam, mégis azon hiedelem győzött: miképp én csak Auguszé leendek. Auguszé, ki engem alig ismert, kiben csak futékony érdeket gerjesztők — egy kimérán függtem! Azonban őrjöngő álmomból nemsokára felébresztett Csapóné35 36 37 levele, melyben őt Schafkotsch grófnő38 jegyesének hirdető. Én díványomra dőltem, s egy óráig csendesen zokogtam. Kedvenc tervem, az életem boldogságát tárgyazó terve füstbe ment! Azonban fájdalmam nem volt hasonló a kétségbeeséshez — már igen sokat vesztettem, már igenis nyomorékká tett a sors, mintsem, hogy újabb veszteség tökélyesen lesújthatna! Fellegváraim bedőltek! Azonban eszmélni kezdék — Vojna emléke frissen tűnt fel képzeletemben. Meg valék győződve, hogy én képes vagyok ezen embert boldogítani. Én őt kedvenc tervemnek — Augusznak — áldozám fel. Kötelességem most, midőn álmomból ébredék, a jelennek élni, s azon hivatásomat betölteni, melyet számomra Isten rendelt. Irék Vojnának. Finoman, könnyedén. Semmit el nem árulva, de mégis sejtetve. Azonban soraim őt többé nem találák. S nem volt ez Isten akaratja? Ekkor, mondhatom, imádott ■— mert ekképp nem lehet színlelni —, Riefkohl. Ő élte egész boldogságát, sőt lelke nemesbítését is tőlem várá. Fontos volt előttem ezen hivattatás. Én őt nem szerethetém; érzést nem

35 Augusz Antal (1807-1878), 1875-től báró, Tolna vármegyei földbirtokos, 1843-tól Baranya vármegye alispánja, 1849-1850-ben Tolna vármegye kerületi főbiztosa, 1850-1853-ban a pest-budai kerület főispánja, majd 1858-ig a budai helytartósági osztály vezetője, Liszt Ferenc személyes barátja. Etelka reménytelennek tűnő szerelmet táplált Augusz Antal iránt, akit naplójában gyakran Tóni néven említ.

36 Vojna (Voyna) Félix gróf (1788-1857), tábornok. Az Etelkánál jóval idősebb férfi gyengéd érzelmeket táplált a lány iránt, amelyek nem is voltak viszonzatlanok, de a tábornokot előbb Bécsbe, majd Milánóba rendelte szolgálata, így a kapcsolat nem bontakozhatott ki.

37 Vélhetően Csapó Dániel (1778-1844), 1827-1836 között Tolna vármegye alispánja, 1832-1834-ben országgyűlési követe felesége. Augusz Tolna vármegyei illetőségű volt, ezért kapott róla híreket Etelka az ugyancsak tolnai Csapó család tagjaitól.

38 Schafkotsch Anna grófnő, Augusz Antal állítólagos szerelme és jegyese.

18