Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)

A napló szövege

oly kellemessé varázsiák, miképp nem bánandom meg, hogy kérésükre eljöttem. Vojnitsék Rónayékkal mentek haza. Anyámnak Nagy, nékem Szekrényessy nyújtá karját. Hogy a dombon felhaladtunkkor nem egyszer húzá kezem ajkaihoz, egy ömledező „Kedves Adélé!”-t rebegvén, a szerelem által melódiássá varázsolt hangjával — tán nem szükség említenem. Elmenéskor, noha schvalom, s mantillám is volt, mégis selyem kendőjét takará nyakamra; oly gyermeki szorgoskodással, mintha legalább már jegyese volnék. Mondhatom, hogy igen, igen kellemesen tűnt le ezen nap. Anyám ma még délfelé leült a sétára, míg öltözém; mondá, hogy ekkor Szekrényessy hozzá állott, s véle kellemesen beszélgetett. Egyszer legényét hívá, élegante frakkban, s neki pipáját nyújtá. „Nyilván már előre így rendelve.” — mond anyám; mert utóbb hallám, midőn egy úr a másikhoz mondá: E Szekrényessy bátyját igen kedvelem; nagyon derék, tiszteletre méltó ember, de ez itt szörnyű Windbeutel.”538 Anyám nemigen akarja hinni, hogy brillante körülményekben van — neki Hugonnay igen tetszik — pedig ebből nem lesz semmi! Resink mondá, hogy igen un vie débouche558 559 hőse. Persze, most többé nem oly fiatal — s neje is olyan volt, ez tán csak révanche560 561 562 volt, de már mondám okaim; s mellette maradok. Szekrényessy ma Vargánénál beszélé, hogy francaise-t oly kitűnő/ C/-1

en lejti Rosty Agnes. Ha! „Azon pillantása a chassé-nal oly electrizáló, hogy az ember minden vére gyorsan kering; s ütere kettős erővel ver.” „Ah! hát Ön is segít vonni, a kedves Nesszi győzelmi kocsiját?” — kérdém könnyűden. Szemrehányólag pillanta Szekrényessy reám. „Nem; csak igazat kell ott hagyni, mi igaz.” „Na várj!” — gondolám magamban; tán csak nem Nesszi az egyetlen, kinek hatalmában e varázspillanat van? Ha szemem nem is oly szép, minő az övé — de a pillanat, de a kifejezés meglegyen.” S valóban, úgy látszik, eltaláltam. Oly tüzes pillanat követé az enyémet s egy oly gyöngéd kézszorítás. Emellett látám, miként tódult a vér arcaiba — ah! Hát eltaláltam Na, ez már jó! Tercsi, a kedves is sokat táncolt. Meskóné mondá: nagyon sajnálja, hogy nem vala honn, egyúttal leányival is akarván megismertetni. Udvarias, de visszavonult vagyok ellenében. Igen jólesett a mai tánc táncszűk farsangom után — oly kifejezetten kellemes érzés melegíti szelíden minden tagjaim. A

558 Szélhámos (német).

559 Egy kicsapongó élet (francia).

560 Bosszú, megtorlás (francia).

561 Tánclépésnél (francia).

562 Felvillanyozó (latin).

142