Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)
A napló szövege
Megköszöném szívességét. Csetke kémlelő pillantással nézett reánk. „Talán útban vagyok?” — kérdé féltő pillantással. „Korántsem, csak csekélység.” — állítok mindketten. Szekrényessy kérde még egyszer, valóban nem jövünk-e fel, s távoza, hogy a levelet még elküldhesse. Ugyan is, érkezésünk napján először, múlt vasárnap másodszor táncoltunk. Szekrényessy mindent animíroz;522 8 és 1/2 táncost Andrássy Aladárral523 már összeszámlált, mondá: mindent akar mulatásomra rendezni, s már ma tánczot arrangírozni.524 Azonban magam kérém anyám, ne menne ma még fel, mivel még egy leányismerősöm sincs. Csetkét újólag persuadálám, maradna Annára. Állítá, hogy sőt inkább futnia kell azon helytől, azon lénytől, mely oly veszedelmes néki. Azonban mondá, ha én kívánom, mindent el fog követni, hogy Annára visszajöhessen. Örményi tábornagy jött hozzánk. „Szeretőmnek bátyja!” — mondám nevetve. Utóbb szerelemre jött a beszéd. „Én eddig valódian még nem szerettem!” — mond Csetke — „Csak most.” „Én sem voltam még soha szerelmes.” — szakítám félbe. „Nem? Hisz csak az előbb mondá: szeretőmnek bátyja.” „Ugyan felfog Ön minden szót!” — nevetve vílágosítám őt fel. „Mily könnyűséggel, mily kelemmel tudja magát a dologból húzni!” Párszor lelkesülve mondá saját, melódiás hangján: „Ugyan nem győzöm nagysádat eléggé csudálni! De csak mondja, hol tanult így magyarul beszélni? Ily tiszta dialektusban, ily ékes keresetlen szép nyelvben — nincsen párja!” Felhúzám őt a kis tábomagyleánnyal. „Kellemes kaland volt; de hisz a leány még csupa gyermek!” Végre leültünk. Csetke mellém; anyám mellé Pintér. Csetke mondá, szörnyűén féltékeny tudna lenni. „Nékem sokat utaznom kell — megölne a féltés, ha nőmet ez alatt honn kellene hagynom. Pedig, hogy mindig velem jöjjön, arra talán nem oly könnyen tökélné magát el.” Boncolám, hogy a féltés nemtelen érzés. Sokat szólott a derék fiúról, Beöthy Zsigáról;525 égésről, házukról, színészetről satöbbi. Ő oly müveit, oly olvasott, oly finom érzésű, oly gyengéd, hogy én eléggé nem csudálhattam, mint tehete minderre szert? Kissé szentimentális, ábrándozó, de ez oly igen jól áll neki. Saját könnyű gratiajával526 félig keverve ült mellettem. Egyszerre hátulról karomat fogá meg, 522 Mindenbe lelket önt, életet visz (latin). 523 Andrássy Aladár gróf, az Első Magyar Általános Hitelbank későbbi elnöke, aki édesanyjával, gróf Andrássy Károlyné Szapáry Adél grófnővel nyaralt Füreden. 524 Rendezni (francia). 525 Beöthy Zsigmond, Komárom megye aljegyzője, majd szolgabíró és képviselő, később a királyi tábla bírája, majd tanácselnöke. 526 Kedvességével (latin). 135
