Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A november 4-i szovjet támadás és az MSZMP restaurációs kísérlete

a Budapestre küldött Sebők László igazolja, hogy a fővárosban is véget ért a fegyveres harc - hétfőn fel tudják-e venni a munkát. Vita közben telefonált Bakonyi-Sebestyén Endre a Kohó- és Gépipari Minisztériumból, aki tájékoztatta a munkástanácsot, hogy Budapesten már csak elszórtan lövöldöznek forradalom idején kiszabadult elítéltek, több nagyüzem már felvette a munkát. Közölte, hogy „a kormány az összes forradalmi vívmányokat fenntartja".

254 Vadas felvetésére, hogy az MSZMP szervezése akadályozza a munka felvételét, Bakonyi azt válaszolta, hogy „csak olyan párt szervezését engedjék, amivel a dolgozók egyetértenek, ha nem kell a dolgozóknak, ne szervezzék."

255 A munkát azonban fel kell venni, mert csak ebben az esetben lehet tárgyalásra bírni a szovjeteket. Miközben a vagongyár munkástanácsa a november 5-ével kezdődő héten egyértelműen a győri forradalom legfontosabb intézménye volt, mind többen álltak mellé a forradalmi követelések védelmében. November 9-én folytatták korábbi együttműködésüket a győri textiles üzemek, amelyek a pamutszövő és műbőrgyárban tartott megbeszélésükön a munka november 12-i, hétfői felvételéről határoztak (nem függetlenül attól, hogy a vagongyár is bejelentette a munka felvételét).

256 Kádár törvényességet hirdető szólamait Győrött Kéri Józsefmegyei ügyész váltotta valóra: felülvizsgálatot tartott a rendőrségi fogdában, és szabadlábra helyeztette a forradalom letartóztatott vezetőit.

257 Kéri felkereste a vagongyár munkástanácsát, és felajánlotta segítségét, kijelentve, hogy „a maga részéről ebben a tanácsban látja legjobb támaszát, és a maga részéről csak akkor ad ki letartóztatási parancsot, ha azt előbb a vagongyári tanáccsal megbeszélte".

258 Történelmi szükségszerűségnek nevezte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.

259 Kéri látogatása tehát nemcsak azt jelentette, hogy a város október 23-a előtt is vezető funkcióban lévő, befolyásos budapesti kapcsolatokkal rendelkező, egyértelműen és elkötelezetten kommunista személyisége támogatja a munkástanácsot, sőt annak támogatását kéri, hanem azt is, hogy rajta keresztül megelőzhetők lesznek a letartóztatások, amelyeket Kéri mintegy a munkástanács felügyelete alá helyezett. A megbeszélésről közleményt adott ki a munkástanács, amelyben felhívta a dolgozókat, hogy azonnal jelentsék, mihelyt tudomást szereznek arról, hogy valakit elhurcoltak.

260 Másfelől ezen a napon jelent meg ismét az először november 4-én jelentkezett független napilap, a Hazánk. A már a forradalom előtt a rendszer reformját szorgalmazó fiatal írók és újságírók szerkesztette lap címoldalon hozta a vagongyári munkástanács november 7-i felhívását és követeléseit. Annak ellenére, hogy a szerzőgárdába olyan ember is bekerült, aki egyre egyértelműbben a kádári restaurációt