Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A november 4-i szovjet támadás és az MSZMP restaurációs kísérlete

hajlandóak termelni. Amikor a szovjet alezredes a közrend fenntartásának szükségességével indokolta jelenlétüket, hiszen a városban nem volt magyar fegyveres erő (a szovjetek fegyverezték le a rendőrséget és a honvédséget), a munkástanács azt vetette ellene, hogy november 4-ig fenn tudta tartani a rendet a honvédekből és munkásokból álló karhatalom, ezt kell újjászervezni. Ezt Krecz őrnagy megvalósíthatónak nevezte, ezért újabb delegáció indult a szovjet városparancsnokságra, megbeszélni egy ilyen összetételű karhatalom felállításának és felfegyverzésének kérdését.

23

" A megbeszélés inkább a munkástanács számára hozott eredményt, hiszen Szokolov alezredes legfőbb célját, a munka felvételét nem tudta elérni, aki ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy nem avatkoznak a vagongyár belső ügyeibe, „vezesse a dolgozókat továbbra is a munkástanács".

231 A munkástanács küldöttségét elkísérte az MSZMP képviselője is. Győr szovjet városparancsnoka, Párul tábornok, Győr szovjet városparancsnoka természetesen nem dönthetett sem a páncélosok kivonásáról, sem honvéd-munkás karhatalom felállításáról: a kérdést a felsőbb parancsnokságához továbbította, és november 8-ára ígért választ. A magyar honvédség addig is megkezdte a honvéd karhatalom szervezését, és szolgálatra hívták fel a rendőröket is.

232 A Sárosi vezette pártbizottság számára nem volt veszélytelen a magyar honvédség és rendőrség reaktiválása. A két testület Éliás Ferenc és Krecz Géza őrnagyok vezetésével egyértelműen támogatta a forradalmat, így legalábbis kérdéses volt, miként viszonyulnak a Kádár-kormányhoz. Azt, hogy mennyire nehéz lesz a két tisztikart az új rend szolgálatára szorítani, sejteni lehetett az olyan jelekből, mint hogy a Győr járási hadkiegészítő parancsnokságon kis híján megverték azt a tisztet, aki kezdeményezte a párt alapszervezetének megalakítását.

233 Magyar járőrök felállítása mégis szükséges volt, mert anélkül nem lehetett kivonni az utcákról a szovjet páncélosokat, addig pedig tárgyalni sem voltak hajlandóak a munkások a munka felvételéről. A vagongyári munkástanács Jobbágy Kálmán vezette küldöttsége közben felkereste a városi és a megyei tanácsot is, hogy megtárgyalják a kialakult helyzetet. Egyik helyen sem folyt munka, a kormány utasítását várva vitatták, hogy a jövőben a végrehajtó bizottság vagy a munkástanács viszi majd az ügyeket. Örömmel fogadták a vagongyári munkástanács küldöttségét, de kijelentették, hogy nem ők tudnak segíteni, hanem ők kérik a munka beindításához a munkástanács segít-