Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.
A november 4-i szovjet támadás és az MSZMP restaurációs kísérlete
sítására végül harc nélkül letették a fegyvert. 214 Hegyeshalomban azonban tűzharcot vívtak a szovjetekkel a határ védelmére küldött fegyveresek, majd a túlerő elől visszahátráltak Ausztriába, ahol lefegyverezték őket. Győrt november 4-én a kora hajnali órákban ellenállás nélkül szállták meg a szovjet csapatok. A legfontosabb intézmények előtt, valamint a hidaknál és a közlekedési csomópontoknál páncélosok foglaltak állást. A hamarosan felálló szovjet városparancsnokság este hattól reggel hatig tartó kijárási tilalmat hirdetett, lefegyverezte a fegyveres testületeket (a tisztek is csak pisztolyukat tarthatták meg), és elrendelte a lakosság kezén lévő fegyverek azonnali beszolgáltatását. Komolyabb összecsapásra később sem került sor, noha Török István vezetésével szerveződött egy fegyveres csoport, amely kapcsolatot talált győri honvédtisztekkel, fegyvereket gyűjtött, és tervbe vette a győrszabadhegyi laktanyát elfoglaló szovjet csapatok megtámadását. November 8-án a Győrhöz közeli Sokorópátkára húzódtak vissza, ahol összetalálkoztak tatabányai nemzetőrök Aba Mihály vezetése alatt Ausztria felé menekülő csoportjával. Aba Mihályék aznap az écsi vasútállomás közelében megtámadtak egy szovjet alakulatot, az ütközetben három szovjet katona megsebesült, és a felkelőknek sikerült kiszabadítaniuk tizenhat foglyot. 215 Másnap harckocsik támogatásával hatvanfős járőrcsoport fésülte át a környéket, de a fegyveresek már szétszéledtek. Törökék hamarosan Ausztriába menekültek Aba Mihály csoportjának egy részével, a többi tatabányai hazatért. A szovjet megszállással tragikus aktualitást nyert az először november 4-én megjelenő új, független napilap, a felelős kiadóként Szigethy Attilát feltüntető Hazánk, különöPARANCS Győr város katonai parancsnokától A% győri polgároknak ! Györ város katonai parancsnoka ismételt kérelemmel fordul a város polgáraihoz, bogy tartsák fenn a rendet és 1956. november 8-tól kezdve azok, akik még nem jelentek meg a gyárakban, a vasutakon és más különböző munka-ágakban, feltétlen jelenjenek meg és kezdjék a munkát. Az összes üzleteket kinyitni és forgalomba hozni mindennemű árut. Győr város polgárainak rendfenntartásához elrendelem .1. Az állampolgároknak a rend fentartása végett és saját testi épségük biztosítása végett este 7 órától (magyar időszámítás szerint) tilos az utcán való tartózkodás. Az utcán csak azok járhatnak, akiknek a város katonai parancsnokától erre engedélyük van. 2. Gépjármüvekkel mindennemű forgalom (gépkocsi, motorkerékpár, autóbusz) éjjel, nappal csak a katonai parancsnok külön engedélyével lehet. 3. Minden polgárnak, akinek lőfegyvere van — kivéve a vadászfegyvereket — 1956. november 8-án este 7 óráig a magyar katonai parancsnokságra (Győr, Rákóczi laktanya) köteles leadni. • ' '" " |: Aki a fenti pontokat megszegi, az szigorú büntetésben részesül. Győr, 1956. november 7-én. Győr város katonai parancsnoka ' Paruly őrnagy. sen Bertalan Lajos Zrínyi Miklóst idéző vezércikkének utolsó sora: „Kiáltsuk együtt az állig vasba öltözött keleti hódítónak úgy, hogy az egész világ hallja, s velünk zúgja: Ne bántsd a magyart!" 216 (Talán ezért a mondatáért verték meg annyira letartóztatását követően, hogy vér folyt a füléből.) Bertalan publicisztikájára rímelt a lap hivatalos szerkesztőjének, Simon Lajosnak Hunyadi végrendelete című verse: „Poros keresztemen az elárvult sisak Kopjás vitézeket akar majd látni csak,
