Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A november 4-i szovjet támadás és az MSZMP restaurációs kísérlete

NOVEMBER 4 - A SZOVJET TÁMADÁS ÉS AZ MSZMP RESTAURÁCIÓS KÍSÉRLETE November 4-én reggel a szovjet támadás hírére a soproni MEFESZ vezetősége és a katonai tanács a fegyveres ellenállás mellett döntött. Támogatta őket Farkas Antal határőr százados is, a fertődi tüzéralakulattól pedig tizenkét 76 mm-es tábori ágyút hoztak a város védelmére. A hangoshíradó fegyveres ellenállásra hívta fel a lakosságot a megszállók ellen. A MEFESZ és a katonai parancsnokság áttelepült a Lövér Szállóba, a felfegyverzett diákokat a győri útra küldték ki Nagycenk felé, ott ásták be az ütegeket is, amelyekbe betöltötték a lőszert. Harcra mégsem került sor: az ágyúkból hiányzott az ütőszeg, tüzérségi támogatás nélkül pedig a diákok nem vállalták a kilátástalan küzdelmet. A szovjetek felszólítására letették a fegyvert, vagy a környező erdőkbe visszahúzódva elmenekültek. A soproni egyetemről írott tanulmány szerint nem dönthető el, hogy szándékos szabotázs vagy véletlen mentette meg Sopront a tüzérségi támogatással együtt is kilátástalan küzdelemtől.

208 A közel egykorú katonai jelentés szerint Farkas határőr százados érdeme, hogy a fertődiek kivették az ütőszeget, és ő volt az, aki értesítette a szovjeteket, hogy nem kell (komoly) ellenállásra számítaniuk.

209 A szovjetek minden óvatoskodás nélkül közelítették meg a soproniak védelmi vonalát, ez azt látszik igazolni, hogy valóban előre értesítették őket, valaki összejátszott velük a soproniak közül. A diákok menekülése a városban pánikot keltett. „Az egész város úgy nézett ki, mint 1945-ben, amikor a menekülés volt, az utcán mindenütt Nyugat felé menekülő emberek voltak, és ez a menekülés szinte mindenkire pánikszerűen átragadt."

210 Szinte mindenki elmenekült, egész utcák ürültek ki, még őrség sem maradt a városi rendőrkapitányságon, amit másnap reggel a Bondzsuk alezredes vezette szovjet csapatok vettek birtokba.

211 Még a nagy menekülési hullám beindulása előtt távozott Sopronból Bujdosó Alpár, aki a Magyarországra ekkor visszatérő Kéthly Anna hívására ment ki Bécsbe, majd onnan az Egyesült Államokba, hogy megpróbáljanak nemzetközi segítséget szerezni a magyar forradalom számára. Hívták magukkal a nemzeti tanács elnökét, Takács Endrét is, ő azonban maradt. (Az egyetemisták menekülése meglehetősen szervezett volt, hiszen 450 diáknak kiosztották az indexét és a leckekönyvét, hogy Nyugaton könnyebben tudják folytatni tanulmányaikat. Velük tartott szinte a teljes tanári kar.)

212 A soproni MEFESZ vezetője Kéthly Annával és Szélig Imrével még aznap az Egyesült Államokba repült. Másnap előbb New York polgármestere fogadta őket, aztán New York állam kormányzója, Averel Harriman (aki 1945-ben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság képviseletében hosszabb időt töltött Magyarországon), majd Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár. Bujdosó László István álnéven - tanúvallomást tett a forradalomról az amerikai szenátus vizsgálóbizottsága előtt, és meghatározó szerepet játszott a szabad világ tájékoztatásában.

213 Sopronhoz hasonlóan harcra készültek a diákok Mosonmagyaróváron is. Az akadémián megszervezett egyetemi zászlóalj elfoglalta kijelölt védelmi állásait, kiosztották a lőszert és a kézigránátokat, de a nemzeti tanács uta-