Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A forradalom konszolidációja Győrben

tilát feltüntető hírlap szerkesztősége előtt, a lap számos példányát elégették. (Az MDP új vezetői éppen a járási tanácson tartottak értekezletet, de a tüntetés hírére elmenekültek az épületből.)

140 A tömeg ismét ellenkormány felállítását, felfegyverzett fiatalok Budapestre küldését követelte, valamint hogy küldjék el a Az ideiglenes Győri Nemzeti Tanács 4 felhívása ! A most megalakult Ideiglenes Győri Nemzeti Tanács, amely magába foglalja a lakosság núaden rétegének és a teljes mértékben velünk tartó honvédségnek képviselőit, felhívással fordul a lakossághoz. Teljesen magáévá teszi a lakosság jogos követeléseit, köztük az államvédelmi hatóság azonnali feloszlatását is. Erre a szükséges intézkedést megtette. A népünk által megvetett államvédelmi hatóság leszerelése megveszerte folyamatban van s Győrött már meg is történt. A további leszerelést a megyében az Ideiglenes Nemzeti Tanács biztosítja. Ezzel eléri, hogy Győrött és a megyében a népre semmiféle fegyveres csoport nem tüzelhet. Az Ideiglenes Nemzeti Tanács nem türi azt sem, hogy esetlege- fosztogatók garázdálkodjanak a városban. Ehhez kéri a lakosság határozott támogatását. Felhívással fordulunk az üzemek, hivatalok, vállalatok, közintézmények dolgozóihoz, hogy válasszák meg azonnal a munkás-, paraszt-, értelmiségi- és katonatanácsokat, amelyek az Ideiglenes Nemzeti Tanácson belül biztosítani tudják a nép jogos követeléseinek megvalósítását és a rend fenntarását. AZ IDEIGLENES NEMZETI TANÁCS NEVÉBEN: Szigethy Attila Győr, 195«. október U. — Déli 12 óra A rendet nemzeti színű karszalagos magyar honvédek . ti«tják feon. GvSr-S>Drt>omin)»^i Nv. GvAr 19M, !.* Fsfv.: Iftlfltf ff Will» kommunistákat a nemzeti tanácsból. A megmozdulásnak antiszemita felhangjai is voltak, többen pedig Szigethy leváltását, sőt felelősségre vonását sürgették.

141 A tüntetés veszélyességét mutatja, hogy arról a székesfehérvári hadtestparancsnokságnak azt jelentették (feltehetően a győri honvédség), hogy a „győri forradalmi tanács lemondott. A munkások kijelentették, hogy addig nem dolgoznak, míg a kormányban kommunisták vannak. A laktanya ellen készülnek támadni."

142 Szigethy a tüntetők leszerelése érdekében hozzájárult, hogy a nemzeti tanács ultimátumban szólítsa föl Nagy Imre miniszterelnököt a fegyveres harc azonnali beszüntetésére, ellenkező esetben „a Dunántúl lakossága a budapesti szabadságharcosok segítségére siet".

143 Beleegyezett, hogy október 30-ára megbeszélésre hívják Győrbe a dunántúli forradalmi szervezetek képviselőit a követendő politika közös alapelveinek meghatározása érdekében. Nagy valószínűséggel ezen a napon kezdett formálódni egy megyéket összefogó forradalmi tanács felállításának ötlete. A győri rádió ellenőrzésével e napon megbízott Petőcz Miklós közvetítésével alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását javasolta a nemzeti tanácsnak Lazar Brankov, a Rajk-per egyik elítéltje is, akinek 1956 tavaszán, szabadulását követően Győrött adtak könyvtárosi állást,

144 és a kezdeményezést támogatta Szigethy Attila. (Ebben az e napon Sopronból érkezett küldöttségnek is szerepe lehetett, amely hasonlóan azt javasolta, hogy a forradalmi tanácsok küldötteiből új parlamentet kell felállítani.) Szigethy a tüntetők követelésének engedve föláldozta az értelmiségi tanács elnökét, Földes Gábort, akit lemondatott tagságáról. (November 3-án este a színház klubjában találkozott újra Szigethy Földessel, akit úgy tájékoz-