Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.
A forradalom konszolidációja Győrben
előjegyezték őket, 139 akkor Nagy Imre és Tildy Zoltán számos, az ország más területeiről érkezett küldöttséggel együtt őket is fogadta. Kérdéseikre kielégítő választ kaptak, sőt Tildy Zoltán írásban is megerősítette, hogy Nagy Imrét semmilyen felelősség nem terheli sem a statárium elrendeléséért, sem pedig a szovjet csapatok behívásáért. Megerősítették a gyári rendészeteket, fegyveres őrségeket, rendőrök és honvédek mellett felfegyverzett munkások járőröztek az utcákon, adtak őrséget a fontosabb objektumoknál, például a győri rádiónál. A gyári őrségek részt vettek őrizetbe vételekben, a vagongyárban ők tartották védőőrizetben azokat, akiket az államvédelem beépített embereinek tartottak, vagy akiket más okokból gyűlöltek annyira a munkások, hogy személyes biztonságuk másként nem volt garantálható. Győrött nem történt halállal végződő személyes leszámolás, de a vagongyári őrség néhány esetben zaklatta, sőt bántalmazta is foglyait, sőt előfordult, hogy egy ávós spiclinek tartott kádert kivégzéssel fenyegettek. Győrött a nemzetőrség megalakítására irányuló kísérletek nem vezettek eredményre, döntően a nemzeti tanács vezetését elfogadó rendőrség felügyelt a rendre. Hosszas viták folytak a munkástanácsokon belül, valamint képviselőik és a nemzeti tanács vezetői között a sztrájk ügyében. Az egyik álláspont szerint (ezt képviselte Szigethy Attila) Győrött és a megyében győzött a forradalom, ezért szükségtelen a sztrájk, minél előbb meg kell kezdeni a munkát, és biztosítani kell a folyamatos termelés feltételeit. Mások úgy vélték, hogy a forradalom még nem ért véget, sztrájkolni kell mindaddig, amíg tart az országos munkabeszüntetés, amíg a szovjet csapatok el nem hagyják az ország területét, amíg a kormány nem teljesíti a forradalom legfőbb követeléseit. Október 28-án a tűzszünet bejelentésének, valamint Nagy Imre rádióbeszédének hatására az első álláspont győzedelmeskedett, és a fontosabb intézmények elrendelték a munka felvételét, másnap azonban hamar leálltak a dolgozók, miután értesültek arról, hogy a fegyveresek nem hajlandók letenni a fegyvert, a dolgozók pedig országszerte folytatják a sztrájkot. Október 28-a Győrött különösen ellentmondásos nap volt. Délelőtt a város békés vasárnapi képét mutatta. Szigethy Attila megállapodott a megyei tanács munkástanácsának elnökével, Tóth Istvánnal, hogy a politikai vezetés a nemzeti tanács feladata, a munkástanács pedig az adminisztrációért, a végrehajtásért felelős. A nyugodt vasárnapot azonban megzavarta a kommunista párt megyei vezetőségének sajtóban megjelent nyilatkozata és a készülődés az október 25-i halálos áldozatok ünnepélyes temetésére. Tüntetés bontakozott ki a felelős kiadóként október 27-e óta Szigethy At-
