Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A forradalom konszolidációja Győrben

A FORRADALOM KONSZOLIDÁCIÓJA GYŐRBEN Október 27-én délelőtt ülést tartott a város­háza nagy tanácstermében a nemzeti tanács, amelyen részt vettek a győri munkahelyeken és a községekben alakult nemzeti tanácsok küldöttei. Szigethy Attila csak október 29-én akart a megyei küldötteket tájékoztató gyűlést tartani, miután tájékozódni tud az országos helyzetről, és bízott abban is, hogy addigra Budapesten is helyreáll a rend, és nyugodtabb körülmények között lehet tanácskozni. Meg­kísérelte a gyűlés elhalasztását - különös te­kintettel arra, hogy a Kossuth rádió jelezte, hogy hamarosan bemutatja az új kormányt -, de akkora volt a felzúdulás, hogy mégis meg­kezdték a tanácskozást. 120 Szigethy megnyitó beszédében ismételten hitet tett Nagy Imre mellett, akinél - szavai szerint - becsülete­sebb, a vezetésre alkalmasabb embert nem is­mer. Hangsúlyozta, hogy legfontosabb felada­tának a rend és béke megőrzését tartja. Beszé­de közben 10-15 fiatal nyomult be a terembe, akik fegyvert akartak, hogy Budapestre men­jenek harcolni. 121 Szigethy elutasította őket, de felborult a rend, mások is fegyvert követeltek, valamint azt, hogy a nemzeti tanács forduljon az ENSZ-hez segítségért. Az előző nap felállí­tott városházi őrség, amelyet Markó István rendőr hadnagy vezetésével egy rendőrszakasz is segített, még nem tudta ellátni feladatát. Az emberek „jöttek, mentek, többen berohantak, szót kértek". 122 Éliás őrnagytól és a megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnokától, Mag Pál őrnagytól is segítséget kellett kérni, hogy folytatni lehessen az ülést. Krecz őrnagy Szigethyt támogatva kijelen­tette, hogy nem ad ki fegyvert, mert akkor Győr védelem nélkül maradna. A rend fenn­tartása, egyben a fiatalok forradalmi tettvá­gyának kielégítése érdekében nemzetőrség felállítását, az önként jelentkező fiatalok ka-

Next

/
Thumbnails
Contents