Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

Mosonmagyaróvár

tek kiadását. Ambrus őrnagy katonáinak csak egy ideig sikerült visszatartaniuk a tömeget, amikor pedig Vági főhadnagy meghallotta, hogy őt keresve nyomulnak fel az emeletre, kiugrott az ablakon. Ha nem halt meg azonnal, akkor a tömeg verte agyon. (A másik fogolynak, Máthé Lajosnak nem esett bántódása, ő volt a vád koronatanúja a népítéletben való részvétel vádjával indított perekben.) A tömeg a tanácsházától a kórházhoz ment. Stefkó Józsefet az őrizetére rendelt katonák sem tudták megvédeni: kivitték az utcára, ahol agyonverték, és lábánál fogva felakasztották. Az újabb lincselés pánikot keltett a kommunista funkcionáriusok között, többen a kiegészítő parancsnokságra menekültek.

101 Mások azonban megakadályozni igyekeztek a további népítéleteket. Ezért vették őrizetbe például az akadémia marxizmus tanszékének vezetőjét, aki ellen az volt a vád, hogy előre tudta, hogy a határőrök lőni fognak a tüntetőkre, és aki így könnyen egy újabb népítélet áldozata lehetett volna.

102 Megkezdődött a hallgatók felfegyverzése, és a katonai tanszék oktatóinak vezetése alatt már ezen a napon őrséget adtak az akadémián, a honvédség és a rendőrség megerősített egységeivel együtt járőröztek. (A fokozott fegyveres jelenlétet többek között az indokolta, hogy előző este jelentős mennyiségű fegyver került ki a határőrlaktanyából minden ellenőrzés nélkül.) A temető kerítése mellett elhantolt ÁVO-sok jeltelen sírja