Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 március-december. 2 kötet. (Győr, 2005)

A napló szövege

helyet. Midőn a három grófnő felsietett, Vengerszky balomhoz ült. Most gyors határozat után kérdem, már rég nem hallott-e Vojnáról? „Rég!” „De Milánóban sokat volt vele?” Naponként! O igen szeret ott lenni most, hogy már kissé megszokta ismét, de igen nehezen ment oda!” S most kezdett felhúzni az érdekes emberrel s állítá, hogy oly igen érdeklém őt: „Ő önnek imádója volt!” Tagadám: „Büszke lehetnék reá, de nem volt!” „Csak szerénységből tagadja.” — s folytatá. Rudi ekkor távol volt. Alex jött s kérde, nem akamánk-e mi is fel? Csak a hédervári Viczayné s házinő volt itt. Nem akartam a heroine-t484 tovább játszani, felkeltem az éppen velem beszélgető főherceg dacára. Ekkor gyorsan, félhangon kéré Rudi az első cotillont. Valahára jókor jött a schuss.485 486 Lóri karkötőjét az úton vesztvén, kérésé. Azalatt jó zápor keletkezett s ő majd ugorván, majd szaladván, jól átáztam. Valahára felértünk. Lóri átöltözködék s szegfűt tűzött hajába. Én hosszú ujjaimat kifejtém s világossárga dáliát tűztem balomra. Rózsaszínű selyemövem hímzett ruhácskámon, nyak körül rózsaszínű atlaszszalagra varrt csipke körzemény, kezemben dús bokréta, melynek párját Everildának küldém. Vége lön most a lövöldözésnek. Lövészem, Fritz egyre hibázott. A Mari által Lórira testált Batky minden lövése egy-egy karika! Ezalatt Niczkyné is jött, kinek hosszú ujjait kifejtém. Benedeknével érkezett.

IX. kötet

1840. július 12.-1840. augusztus 23.

12-én. Midőn rendben voltunk, a szalonba gyűltünk. Lóri és Pauer Guszti asztalkához ülvén, a negyedik üres székre Rudi helyezé magát, s most váltva a főherceg Vengerszky, Wemhardt, Buirette, Péchy, Schembeck Ádám, gróf Salm, az udvarló Hügel stb. tűntek fel s ismét el. 14 óra múlva jöttek a többi leányok, azok is széllyel ültek, csak Alex mellénk a díványra. Uzsonna hordaték ekkor fel. Fritz hozott nékem egy tányér kompótot. 2/4 8-kor nyitá a főherceg a táncot Alex-szel meg. Én Rudival. 4-5. közt volt francaise. A két Viczayné, a szép Karolina s Everilda, Vallisék s a többiek nem akartak táncolni, én sem! Jön a főherceg s felkér. Eltagadám, s egy másodszor s harmadszor is esdekelve jön, s én elég impertinens

484 Hősnőt (francia).

485 A lövés — itt: lövészet (német).

486 Tapasztalatlan (latin).

83