Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)

Andreas Grailich: Moson vármegye leírása

riátust képeznek és a dunáninneni egyházkerülethez (Superintendentia Cisdanubi- ana) tartoznak, valamint egy magyar-németet Lébényben, amely a győri esperesség- hez, s így a dunántúli egyházkerülethez (Superintendentur) tartozik. E közösségek összesen 6.809 lelket számlálnak (Gálos 1.548, Rajka 1.631, Hegyeshalom 1.468, Zurány 1.368, Lébény 794), és 9 templomuk van, melyek mindegyike 1784 óta létezik. Ennél jóval több templom és lelkészség volt az 1673-as esztendőt megelőzően, amikor - a legtöbb községben augusztus hónap 24. napján - a megyén belül véget ért a protestáns vallásgyakorlás.

A reformátusok itt kevesen vannak, nincs saját közösségük.

A zsidók 2.397 lelket számlálnak. Zsinagógáik, melyek élén 4 rabbi áll, Köp- csényben, Oroszváron, Rajkán és Boldogasszonyban találhatók.

A kor szelleme, és az a törekvés, mely bizalommal fordul a nép felemelése iránt, szintén jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a különböző egyházak hívei közötti ellenséges hangulat észrevehetően gyengüljön. A türelem és szeretet szelleme egyre inkább terjed.

11. Közigazgatási foglalat

A vármegyei közigazgatást olyan tisztviselők vezetik, mint amilyenek a királyság többi vármegyéjének közügyéit is irányítják. Az első tisztviselő a főispán. Őt követi a két alispán. A személyzet többi részét a főjegyző és a három aljegyző, a főpénztár- nok és a két alpénztárnok, a két főszolgabíró, a három ügyész, a számvevő, a törvényszék táblabírái (Tab. jud. assessores), esküdtjei és a biztosok alkotják. - A megyei hatóságok székhelye Magyaróváron van, ahol a köz- és kisgyűléseket tartják.

A vármegye címere két megkoronázott oroszlánt ábrázol, melyek a királyi magyar koronát három, egy dombon magasodó tölgy fölé tartják.

A földbirtokok vagy uradalmak a következők:

1) A Magyaróvári Főhercegi Uradalom, melynek Albert szász-tescheni herceg a birtokosa. Ehhez az uradalomhoz, melyet valaha óvári ispánságnak (Altenburger Gespanschaft) hívtak, a következő 24 helység tartozik:

1. Magyaróvár, ahol az igazgatás székel. 2. Hegyeshalom, 3- Levél, 4. Moson, 5. Bezenye, 6. Rajka, 7. Németjárfalu, 8. Zurány, 9. Nezsider, 10. Nyúlás, 11. Féltorony, 12. Miklósfalu, 13- Szentjános, 14. Szentpéter, 15. Tarcsa, 16. Szentkázmér, 17. Szolnok, 18. Halászi, 19- Káinok, 20. Magyarkimle, 21. Feketeerdő, 22. Lucsony, 23- Szentandrás, 24. Gálos egy része. - Ez az uradalom foglalja magában a vármegye legnagyobb és legjobb részét. II. Lajos király hozományként adta testvérének, Annának, mikor az feleségül ment Ferdinánd főherceghez. Azóta is minden, az ausztriai uralkodóházból származó királynőnek állandó tulajdona, úgy, mint ahogy annak idején Nagybánya város jövedelmét a magyar királynők kapták haszonélvezetül.

32