Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken (Győr, 2003)
Néma Sándor: Vázlat Győr vármegye településhálózatának átalakulásáról 1526-1720 között
Néma Sándor VÁZLAT GYŐR VÁRMEGYE TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁNAK ÁTALAKULÁSÁRÓL 1526 ÉS 1720 KÖZÖTT „Az időnek és a helynek kellő tudása nélkül nincsen történelem, hanem csak mese. Az említett munka annál nehezebb lesz, melynél inkább halogatjuk; legnagyobb akadályt görtinend elébe a tagosítás, mely az uraság és jobbágyság birtokait összekevervén, majd lehetetlenné teszi az ezen irányban való biztos haladást, és 20-30 év múlva, midőn a régi jobbágyság legnagyobb része ki fog halni, egyedül az uradalmi archívumokban fennmaradt térképekből lehet majd valamit kikutatni, midőn magán a területen a kiszárított pocsolyák, csatornázott patakok és ezek, más irányban vezetett utak, többé semmi biztos Útmutatóul nem fognak szolgálhatni, és a régi nem csak nyelvészeti, de földleirati szempontból is anynyira érdekes határjárások érthetetlen rejtélyekké válnak. Kezdjük tehát e téren is már egyszer valamit legalább tenni akarni!" írta Rómer Flóris a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek hasábjain az Árpás és Mórichidai Szent Jakabról címzett prépostság című közleményében 1865-ben. E gondolat éppen e tanulmány kutatása, a prépostság történetének feldolgozása folyamán született meg. „Megvallom, e munka kezdetétől fogva egyik kedvenc eszmém az volt, hogy a mórichidai prépostság történetéhez az ajándékozott birtok, menynyire lehet tökéletes térképét csatolhassam." A nagyigényű elképzelést a következő mondattal realizálja, zárja le: „De a sok régi helynév elavultsága, a folyók posványok és határok változtatása, még inkább pedig a helyszínétől való távolság és a megkeresettek e munka iránti egykedvűsége, nem engedték, hogy jelenleg szándékomat kivihessem; azonban remélem, hogy mégis fog idővel sikerülni, miszerint egy birtoktérképet legalább közelítőleg összeállíthassak, - és talán még akkor is elég jókor lesz, csak meglegyen." A Rómer Flóris megfogalmazta cél teljesítéséhez e most kiadásra kerülő kötet biztosítja a lehetőséget. A Győr vármegyei települések törökkori pusztulásával már Ráth Károly foglalkozott „A Győr vármegyei hódoltságról" című művében 1860-ban. Ezt követték a Fehér Ipoly szerkesztette Győr vármegye és város egyetemes leírása című művében Matusek Antal a helytörténeti részben, majd a Sörös Pongrácz szerkesztette Pannonhalmi Bencés Rend történeti munka vonatkozó fejezetei. Az addig megjelentek összefoglalását Lengyel Alfréd vármegyei főlevéltáros végezte el a „Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében" című művében. Az egyes falvak megtelepítésével a már említett Bencés Rend történetén kívül Pér esetében Karácsony Sándor, majd a megyével összefoglalóan Gecsényi Lajos, s legutóbb Dominkovits Péter foglalkozott. Vázlatunkban fentieket kívánjuk összegezni, és feltárt térképeink alapján kiegészíteni, olykor módosítani. Fontos állomást jelentett az eltűnt települések lokalizálásában, s határhasználatuk vizsgálatában B. Huszár Éva Heves megye elpusztult falvainak történeti topográfiája című műve. A győrmegyei községek adózó népessége 1529-ben (Forrás: Bakács 1957 p. 64-65. között.) 71
