Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken (Győr, 2003)
Filep Antal: Térképek vallomása Győr megye néprajzáról, tájtörténetéről és környezeti kultúrájáról
Kiadványunk Vághó János „Táp Sz. Miklósi HatárTagosítási Térképe „feliratú 1866- ban készített felvételt közli. (GYMSMGYL GYMU 335/a.) Az igen artisztikusan kivitelezett mérnöki munka a jobbágyfelszabadítás utáni állapotokat tükrözi, amikor a telkes jobbágyok és zsellérek földjeit véglegesen elválasztották az uradalom birtokától. A falu határának igen kicsiny sarka érintkezik a Sokoró dombvidékének északkeleti, laposodó végével. A település közvetlen szomszédságában, a dombokból lefolyó ér vizes laposa magát a település belterületét is leválasztja a dombság területétől. A falu ezt a lapos részt vizenyőssége miatt káposztásnak használhatta, amire a Káposztás dűlő megnevezés utalhat. A település határának keleti részét három északról-északkeletről, északra-észak- nyugatra a Bakonyból eredő vízfolyás tovább tagolja. A nyugati, faluhoz közeli ér Ba- konybánk és Varsány között egy kisebb vízválasztón ered. A két keleti vízfolyás a Cuha völgyének Bakony folyása, ere, amely a szabályozások előtt Bakonybánknál a laposabb fekvésű területet elérve több ágra szakadt, de magába is fogadta a keleti, magasabb térszínről lefutó egyéb vizeket is. A patakok, erek vízhozama olyan volt, hogy tavat duzzasztottak, illetve akár malmot is hajthattak velük, Egy ilyen duzzasztott tavat a Bakonybánkról eredő ér medrében, a falutól keletre, az uradalmi téglavető és a Szőllőhegy között, a szőlő lábjában láthatunk. A falu határának jellegére jellemző az is, hogy a tápszentmiklósiak a szőlőjüket nem a dombsor határszélen átnyúló oldalába, hanem a falutól keletre eső mezőségi jellegű táj egyik terephullámának nyugati, délnyugati oldalába építették. Jellemző, hogy míg a falu belterülete 199.9 Adria feletti magasságban települt, a szőlőhegyen illetve közvetlen szomszédságában 155, 175, 192 méteres magasságú pontokat találhatunk északnyugatról-délkelet felé emelkedőén. Az uradalom a maga saját kezelésű birtokát úgy hasította ki, hogy a urbariális eredetű lakosok kezén csak a falu belterületétől nyugatra eső részen, a helyi népnyelven Palotai útnak két oldalán és a faluból keletre kivezető, Bársonyosra vezető út északi oldalán maradtak meg földek, A faluhatár délnyugati végén a Palotai út környezetében kiterjedt erdőterület maradt meg, nyílván főként uradalmi kezelésben Alsó erdő néven. Nem kevés erdő terült el a falutól keletre futó víz keleti oldalán a szőlőhegy alatt. Ezt a mi térképünk is, és a későbbi topográfiai térképek Cser erdő illetve Cser dűlő néven jelölik. A Cser erdő délkeleti sarkánál a falu határig egy másik, északra futó mezei úttal hosszában átmetszett, határvonalakkal elkülönített erdődarab fekszik még. Ezeknek az erdőknek a délnyugati oldalán a vizesebb, laposabb részeken legelőt jelölt a térképészünk. A volt úrbéresek kezén lévő földeket nyolc dűlőre osztották (közéjük számítva a Káposztás dűlő területét is). Ezeken alakították ki a szántókat. A dűlőket viszonylag szélesebb parcellákra felosztva mérték ki. Jellegzetes, hogy a dűlők kiszabásánál és a parcellák kimérésénél a vízfolyásokra nem voltak tekintettel. Az uradalom saját kezelésbe vett földjeit térképünk meglehetősen tagolatlanul ábrázolja. A térkép-mű külön értéke, hogy a korábbi földosztályozásokra utal. „Urb. oszt. 1100“, „Mag. oszt. 1100“ vagy „Mag. oszt. 1200“ stb. rövidítések mutatják ezt, a régi gyakorlatnak megfelelően, amikor a föld minősége szerint határozták meg a holdak négyszögöleinek mértékét. A térképész nagyon gondosan rögzítette a belterületi rész telek- és házviszonyait. Tápszentmiklós akkor lényegében egyutcás orsós, útifalu. Szalagtelkein soros, fésűs beépítésű házak állanak. Jellegzetes azonban, hogy egy-egy telken sokfelé két, de olykor három épületet emeltek. Nyilván a nagycsalád egyik települési és építési viszonyokban kifejeződő megoldásával van dolgunk. A térkép arról is árulkodik, hogy a nagycsaládi udvarközösségek felbomlásának az időszaka közeledik, hiszen a térképésszel a falu déli végének folytatásában új lakótelkeket mérettek ki, Jellegzetes, hogy a falu belterületét a teleklábakon utakkal vették körül minden irányból és ezek a teleklábi utak az újólag kiosztandó házhelyek tömbjét is kísérik. Az is jellemző, hogy a falu nyugati és keleti szélén a teleklábakon futó út mellett az átlagostól lényegesen kisebb telkek, házak kis csoportja is kiépült. Ezek nyilván zsellérek, uradalmi béresek hajlékaiul szolgáltak. A község orsós jellegére utal, hogy a falu fő utcája olyan széles, hogy a református és a katolikus templom az út terének közepén épült, s ma is irányonként osztva a templomokat közre fogva vezet át az országút. Az orsó belső méretét az is jellemezheti, hogy a katolikus templom keletelve a középkori rendnek megfelelően az úttengelyére merőlegesen keresztben épülhetett meg. Nem lehet megjegyzés nélkül hagyni, hogy a faluban egyetlen keresztház, L alaprajzú épület sincsen. Ez arra utal, hogy a Pusztai járás falvai általában szerényebb körülmények között éltek, mint a megye nyugati felében, s a hódoltság utáni berendezkedés erősebben korlátozta errefelé a jobbágyok családi gazdaságát, gazdálkodását, azaz szerényebb jövedelemhez jutottak. Ennek egyenes következménye, hogy településünk épületállománya, utcaképe rendkívül archaikus maradt az 1960-as és az 1970-es évekig. Településünk népessége 1785-ben 623 fő volt. Ez a létszám 1920-ra 1275-re nőtt, 2001-re viszont 952 lakosra csökkent. A Pusztai járás domvidéke, szőlő- és bortermelő tája Tóth Mihály a bencés uradalmi „rendes mérnök" 1857-ben „Csanak Helysége Határának Föld Képe A CS. Kir. Catastrális Múnkálatokbúl Őszveszedte és elkészítette" rendkívül értékes térképművét. Ezt 1858-ban a helyszínen mérések alapján hitelesítették is. (GYMSMGYL GYMU 51) A térképet különösen értékessé teszi, hogy mind a Sokoróaljai, mind a Pusztai járások állandóan lakott szőlőhegyei közül lényegében csak itt készült minden parcellára és minden házra kiterjedő felmérés. Ez a Kisbarát, Győr, Gyirmót és Ménfő közé befogott község teljes határáról rendkívül részletes, világos áttekintést ad. A Tét
