Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken (Győr, 2003)

Térképek

egészített ki. 2003 februárjában Budapestre költözött és je­lenleg az Országos Tudományos Kutatási Központban dol­gozik igazgatási előkészítői munkakörben. Néma Sándor: 1960-ban született Csornán. A szombathe­lyi Berzsenyi Dániel történelem-könyvtár szakán végzett 1983-ban, majd 1991-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán levéltár szakon szerzett diplomát. 1983 és 1985 kö­zött könyvtáros a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár­ban. 1986-tól Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárá­nak munkatársa, majd 1997 novemberétől igazgatója. Ku­tatási területe: Győr megye a 18-19. században. Főbb mű­vei: A Győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei 1672-1825. (1995), Községi és városi pecsétek Győr-Moson- Sopron megyében a XVIII-XIX. században (1996). Győr- Moson-Sopron Megye Kézikönyvében a megye községeiről szóló rovat szerkesztője. Társszerkesztője a Száz magyar fa­lu könyvesháza sorozat megyei köteteinek, társszerzője a Hédervár című könyvnek. Közreműködője Magyarország Történeti Statisztikai helységnévtára megyei kötetének, és a Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának tör­ténetéből című kiadványnak. 1990-től a Szülőföldünk Hon­ismereti Egyesület alelnöke, 2003-ban Honismeretért em­lékéremmel tüntették ki. Tanai Péter: 1962-ben született Győrben. 1979-ben mechani­kai műszerészként végzett a győri Kossuth Lajos Szakmun­kásképző Iskolában, majd 1982-ben érettségizett. 1988júliusá- tól a Xántus János Múzeum néprajzi gyűjteményének kezelő­je lett. A gyűjtemény kezelői szakvizsgát 1990-ben tette le. Munkaköréből következően a tárgyi kultúra emlékeivel foglal­kozik, feladata ezek leltározása, rendszerezése és raktározása, valamint a kiállítások rendezésében is közreműködik. Jelenleg a Pécsi Tudomány Egyetem néprajz szakát végzi. Eddig megjelent tanulmányai: 1994 Kajárpéci muzsikusok. Arrabona 31-33., 1998 A győri múzeum néprajzi hangfelvételei 1961-1975 között. Arrabona 36/1 -2., 2001 Sós Antal és dudái. In: A duda a furulya és a kanásztülök, Planétás (Jelenlévő múlt). Technikai szerkesztőként működött közre a Népművészeti örökségünk 2002-ben kiadott Győr-Moson-Sopron megyét bemutató kötetben. Dr. Unti Mária: Az ELTE-n szerezte diplomáját, s a győri Ta­nítóképző Gyakorló Általános Iskolájában tanított, majd a ké­sőbbiekben a Tanítóképzőben. Ma a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar fő­iskolai docense. 1990-től 2001-ig a Magyar Nyelvi és Irodal­mi Tanszék vezetője, Egyetemi doktori disszertációját nyelvé­szetből (névtan) írta. A Győr-Moson-Sopron megyei földrajzi- név-gyűjtés irányítója, a Csallóköz földrajzi neveinek gyűjtője. Tagja az MTA Magyar Nyelvtudományi Társaságának, a VEAB Nyelvtudományi Munkabizottságának, a Győr Városi Anyanyelvápoló Szövetség elnökségének, a győri Társadal­mi Egyesületek Honismereti Munkabizottságának. Tudományos területe: a névtan, ezen belül: Győr-Moson- Sopron megye földrajzi nevei Eddig megjelent főbb munkái: A kapuvári járás, A Csalló­köz földrajzi nevei: a dunaszerdahelyi járás, A burgenlandi magyar települések földrajzi nevei. A borítón: Győr egyházmegye székesegyházi (győri) főespe- rességének térképe 1821.

Next

/
Thumbnails
Contents