Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken (Győr, 2003)

Göcsei Imre: A térkép, mint tudományos forrás

sei (I., II., III. katonai felmérés) már foglalkoztunk.-Az országos kataszteri felmérés célja a birtokhatároknak, a művelési területek határainak adózási és jogi szempontból való megállapítása volt. A kataszteri térképek a domborzatot nem ábrázolják. A kataszteri térképek szerkesztői számítások alapján dolgoznak, a terepen felvételező munkát nem végeznek. - A régi kataszteri felmérés 1928-ig ölben történt 1 : 2880 méretarányban. 1928-ban áttértek a méterrendszerre és az 1 : 2000 méretarányt alkalmazták.

Győr vármegyéről a XIX. században sok úrbéri és kataszteri térkép készült. Ezek a térképek egyes településeket vagy településrészeket, a település határát, illetve határának egy részét ábrázolják. Sok ismeretet adnak a terület művelési ágairól, a legeltetésről, az eredeti növénytakaróról, a szabályozás előtti vízrajzi viszonyokról. A térképezés célja egyes területek elhatárolása, a birtokviszonyok tisztázása volt. Sok mérnök dolgozott Győr vármegye és a szomszédos megyék területén, akiknek térképei megmaradtak. Meg kell említeni Bókay Lajos, Király Lajos, Tóth Mihály, Vulgán János, Eisenhut György, Thaly Dénes mérnök nevét, akik sok térképet készítettek. A térképek méretaránya nagyon változó. A legtöbb térkép 1 : 7024-től 1 : 3512-ig terjedő méretarányban készült, de természetesen vannak ennél nagyobb és kisebb méretarányú térképek is. Érdekes, hogy a század első felében kisebb, a század második felében nagyobb méretarányban készültek a térképek. A mai kutatók igen eredményesen használhatják ezeket a térképeket.

A szerkesztett térképek sokféle célra készülnek, pl. tudományos célra, oktatási igények kielégítésére, az államigazgatás céljaira, stb. Ezek szerkesztéséhez az alapot mindig a helyszínrajzi térképek adják, Ezt az alapot kell átalakítani, hogy a kitűzött célnak megfelelő legyen. A szerkesztést a kartográfia adja a célnak megfelelően más és más stílusban. Ez azt jelenti, hogy a kartográfia a szükségnek megfelelően változó módszereket alkalmaz, amelyek az alaptérképeket átalakítják, összevonják, egyszerűsítik és így előállítják a megfelelő szaktérképet ill. szerkesztett térképet. Ezek a szaktérképek még több segítséget nyújtanak a felhasználóknak.

Mindezek alapján a szerkesztett térképnek igen sok fajtája alakult ki, amelyeket az egyes tudományok és az oktatás használnak fel. így különböztetünk meg domborzati, vízrajzi, éghajlati, növényzeti, állattani, talaj, geológiai, gazdasági (mezőgazdasági, bányászati, ipari, kereskedelmi, közlekedési), közigazgatási és településtérképeket.

Amint az előbbiekben láttuk sokféle térkép készül a kontinensekről, országokról, régiókról, megyékről és településekről. Ennek megfelelően a felhasználók köre is igen nagy. A közlekedési térképek közül az autótérképeket az autósok használják. A vasúti térképeket a közlekedés résztvevői szinte naponta tanulmányozzák. A turistatérképek nélkülözhetetlenek egy-egy nagyobb kirándulás lebonyolításához. A várostérképeket a város lakói, a várost meglátogató turisták, továbbá a város fejlődését, múltját, szerkezetét, infrastruktúráját, funkcionális morfológiáját kutatók is felhasználják, tanulmányozzák. De a városvezetés, az önkormányzat sem nélkülözheti a települések térképeit. A fejlesztés és fejlődés érdekében is szükséges a térkép által összegyűjtött, rögzített anyag felhasználása.

Mindezek alapján láthatjuk, hogy a térkép funkciója rendkívül sokoldalú. Az első és leggyakoribb funkciója a tájékoztatás. Akármelyik térképet nézzük, annak elsőrendű feladata, hogy a társadalom tagjait tájékoztassa arról, hogy a településeket, utcákat, épületeket, folyókat, hegyeket, nemzeti parkokat, utakat hol találja meg, hogyan jut el oda. - A második funkciója, hogy tudományos ismereteket közvetít a kutatók munkájához. Gondoljuk meg mennyi ismeretet közvetít egy talaj-, gazdasági-, geológiai-, geomorfológiai térkép. Nemcsak közvetíti a térkép a tudományos anyagot, hanem annak új eredményekkel való bővítése a tudományos kutatást is előbbre viszi,

Az iskolai falitérképek, atlaszok, térképlapok funkciója, hogy az oktatás számára nyújtsanak nélkülözhetetlen segítséget. Ezt a segítséget nemcsak a földrajz, hanem a többi tantárgy, a magyar nyelv, a történelem, a biológia, stb, sem nélkülözheti. - A levéltárak, múzeumok is igénylik a térképeket. Részben múlt felderítésének nélkülözhetetlen eszközei a térképek, részben az újabb kutatásokhoz adnak segítséget, továbbá az új eredményeket dokumentálják. A térkép felhasználói, a térkép funkciója azt bizonyítják, hogy a térkép tudományos érték. Ezért érdemes a kötetben ezeket a térképeket megjelentetni, közölni, hogy az érdeklődőket tájékoztassa és bizonyos területek további kutatását elősegítse.