Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)
Bana József: A bordélyházak kialakulása Győr városában (1848-1919)
Magánkéjnő könyvét is a vizsgáló orvos veszi át s annak bejegyzése után. hogy tulajdonosa kórházba küldetett, 24 óra alatt szintén a r.-kaptánysághoz küldi be, mely meggyőződést tartozik szerezni arról, vajon a magánkéjnő a kórházba felvétetett-e? Ezen kéjnők a kórházból kijövetelkor nyert elbocsájtó ívet a t. alorvosnak átadni kötelesek. 20. § A bordélyházban tartózkodó kéjnő, ha a vizsgálati napok közt levő időszakban valamely kór tüneteit venné magán észre, köteles ezt a bordélytulajdonosnőnek azonnal jelenteni és magát orvosilag megvizsgáltatni. 21. § Azon idő alatt, míg a kéj nő nála tartózkodik (a türelmi könyvecskét a bordély tulajdonosnője igazolása végzett magánál tartja s felügyelni köteles, hogy a vizsgáló orvos által ajánlott egészségi szabványok a kéjnők által megtartassanak, mit ha a kéjnő elmulaszt, azzal együtt a bordélytulajdonos is büntethető. 22. § A bordélytulajdonosnő cselédképpen csak oly nőket alkalmazhat, kiknél koruk és külsejüknél fogva feltehető, hogy testükkel keresetet nem űznek. 23. § Szeszes italok kiszolgáltatása, úgyszintén zajos zene melletti táncz vagy csendet háborító bármi mulatság, ügy éji 1 óra után a zongorázás is, bordélyházakban tiltatik, ily kihágásért, bár a vendégek által követessenek is el, mindig a bordélytulajdonos felelős. 24. § A kéjnők a csavargástól, az utczán való kaczérkodástól és nyilvános helyeken minden illetlen és szemérmetlen magaviselettől, úgy az előttük elmenők szóval vagy tettel való behivogatásától tartózkodni kötelesek. 25. § A bordélytulajdonosnő házában lakó egy-egy kéjnőnek 20 írton felül nem hitelezhet, ellenkező esetben, ha a kéjnő tőle távozik, azon összegen felül követelését rajta csak polgári per utján keresheti; de ilynemű követelésének fennforgása esetében is az adós kéjnő által használt, az évnek megfelelő szükséges ruhadarabokat annak kiadni köteles. A bordélyházban lakó kéjnő keresetét a bordélyháztulajdonosnővel a köztük történő megállapodás, illetőleg szabadakarata szerint oszthatja meg. Az ez iránti megegyezés a főkapitányság által a kéjnőnek a bordélyházba belépésekor jegyzőkönyvbe veendő. 26. § A bordélyház tulajdonosnője és a kéjnők között fennálló viszonyból eredő bárminemű követeléseket és panaszokat, úgyszintén a nevezetteknek a rendőri közegek ellen durva, bántalmazó vagy hatalmaskodó magaviselet tanúsítása miatt felmerülő panaszait a r.-főkapitány ezen szabályok értelmében rövid úton intézi el; a meg nem elégedő félnek a törvény rendes útja, vagy panaszának a tanácshoz leendő fellebbezése fenn maradván. 27. § Ha valamely bordélytelep a tulajdonosnő vétkéből bezáratik, az utóbbi köteles a nála tartózkodott és más alkalmazást helyben nem találó idegen kéjnők hazaszállításáról gondoskodni, illetőleg azoknak útiköltségét sajátjából viselni. 28. § Ezen szabványok bármirészben való megsértése esetében a bordély tulajdonosnője a városi közegészségi alap javára 2 írttól 50 írtig terjedő pénzbüntetéssel, vagy behajthatatlanság esetében 12 órától 5 napig terjedhető elzárással büntetendő, különösen terhelő körülmények között, vagy ismétlés esetében a két büntetésnem együttesen is alkalmazható, valamint a 26
