Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)

Bana József: A bordélyházak kialakulása Győr városában (1848-1919)

zadt honi és külföldi hadseregek, az ország minden részéből idesereglett hadimunkások rendszeres vendégnek számítottak. A virágzó üzletnek a Tanácsköztársaság vetett véget. A Győri Direktórium április 19-én elrendelte a bordélyházak bezárását és megtiltották új engedélyek kiadását. A prostituáltakat kórházba szállították, ahol gyógyulásukig ingyenes kezelést kaptak, a teljesen egészségesek is nyolc napot voltak kötelesek kórházban tartózkodni. A direktórium utasítását a Győri Rendőrkapitányság és a kórházi megbízott támogatásával hajtották végre.

A Tanácsköztársaság alatt kiadott brosúrában a következőket találtam a prostitúcióról: „A prostitúció (az emberi testnek kéjelgés céljaira való áruba bocsátása) elsősorban a korai házasodás lehetetlenségének s a nagyrészt szerelem nélküli és törvény erőszakával együtt tartott házasságok produktuma, a nemi betegségek terjedésének fő fészke. A reglementátió nem sokat használ, sőt azáltal, hogy az a tévhit terjedt el, hogy rendőri felügyelet alatt álló nőktől nem lehet fertőződni, még több kárt, mint hasznot hajt. Különben is minél szigorúbb reglementátió, annál inkább szaporodik a titkos prostituáltak száma, ezért a prostituáltaknak mindig csak elenyésző kis töredéke áll orvosi felügyelet alatt. Ezért a szocialista állam a prostitúciót, mint a társadalom rákfenéjét nem tűrheti meg, azt semmiféle formájában nem sangtionálhatja, hanem minden rendelkezésre álló eszközzel gyökeresen fogja kiirtani."

A Győr Város és Vármegyei Direktórium bordélyházakat betiltó dossziéjának legtetejére valaki a következő rendkívül optimista, a nyomaték kedvéért aláhúzott mondatot írta: „A PROSTITÚCIÓ MEGSZŰNT. 1

PIROSLÁMPÁS ÉVSZÁZADOK - Nyomatékkai Győr városára. Felelős szerkesztő: Bana József. 1998.

23