Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)
Bana József: A bordélyházak kialakulása Győr városában (1848-1919)
túcióról, valamint a bujakóros megbetegedésekről. Győrött 45 kéjhölgyet írtak össze, ezek közül hárman szenvedtek az év során bujakórban. A titkos kéjelgők létszámát megközelítően 60-ra becsülték. A győri kórház 13 ágyat tartott fenn a nemi betegségek gyógyítására.'' Ugyan ki gondolná ma, hogy csak az nyithatott bordélyt, tarthatott kéjhölgyet, akinek szociális helyzete kifejezetten hátrányos volt. Kizárólag gyermeküket egyedül nevelő anyák, kivénhedt matrónák és nyomorgó öregurak pályázhattak türelmi harcáért. A prostituáltak sajátságos árukapcsolásként nemcsak a bordélyokban, hanem a fogadókban, kávéházakban és fürdőkben üzemeltek. Innen származik a régi szóösszetétel, a „fürdőskurva A „boldog állapotoknak " egy századeleji kormányrendelet vetett véget. Kizárólag csak a bordélyházakban és saját szállásaikon tevékenykedhettek a kéjhölgyek. A belügyminiszter 1878-ban értesítette Győr városát, hogy a magyaróvári gazdasági intézet tanulóifjúsága közt nagyban elterjedt a buja-kór, mely betegséget a tanulók Pozsony, Győr és Komárom városokban lévő bordélyházakban kapják. A válaszjelcntés megállapította, hogy a győri kéjhölgyek hetenként kétszer esnek át orvosi vizsgálatokon. 1878-ban 3 személyt kellett kórházba küldeni. A nyomozás feltárta, hogy „a gazdasági intézet tanulói csak nagy ritkán fordulnak meg városunkban, többnyire Pozsonyba szoktak kirándulni. Felhívták a belügyminiszter figyelmét, hogy mind Magyaróváron, mind Mosonban zugbordélyok léteznek, és az ott lévő kéjnőket orvos nem látja, így valószínűleg ők a kór okozói." 1878-ban a város hadat üzent a prostitúciónak, elhatározta a bordélyházak létszámának apasztását. További cél volt; a város területén szétszórt bordélyházakat lehetőleg egy utcába, egymás közelébe telepíteni a jobb és hatékonyabb ellenőrzés miatt. A bordélyház-tulajdonosok engedélyét bevonták, akik erre más utcákban béreltek házakat és itt kívánták korábbi tevékenységüket folytatni. Egymást is állandóan feljelentgették, így próbálták a vetélytársakat kiszorítani. A valószínűleg ügyvédek segítségével megfogalmazott tömeges kérelmekben általában megélhetési gondjaikra, valamint kiskorú gyermekeik tetemes nevelési költségére hivatkoztak. Ezek a kérelmek annyira egyformák, hogy nem lehetetlen, többen ugyanazt az ügyvédet fogadták meg. A hatóságokat támogató polgárok panaszbeadványaikban szintén hasonló érveket használtak, ők többnyire arra hivatkoztak, hogy saját házaikat gyermekeik erkölcsi tönkretétele nélkül nem használhatják, mivel az ott lévő kéjhölgyek szemtelen, buja kiáltozásaikkal, kihívó öltözékükkel zavarják a környék nyugalmát és minden arra járót, akiben kuncsaftot sejtenek, leszólítanak.4 íme az egyik bordélyház-tulajdonos, a sablontól jelentősen eltérő kérelme: .. Tekintetes Tanács! Alulírott a legmélyebb alázattal bátorkodik fenntisztelt Tanács előtt kérelmét a következőkben előterjeszteni: Körülbelül már 4. hava, hog)> Győr város tekintetes kapitányi hivatalrendeletefolytán, a kávémérési jog és 2 rendbeli kéj hölgyek tartása iránti engedélyért folyamodtam. GYVL. Győr város tanácsi iratai II. 1869/317 PIROSLÁMPÁS ÉVSZÁZADOK - Nyomatékkal Győr városára. Felelős szerkesztő: Bana József. 1998. 16
