Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)
Kántás Péter: Jogalkotási dilemmák a prostitúció körül
ción, amely a jelenséget a közösülésre, illetve az ún. fajtalanságra14 korlátozta.15 Az is hamar nyilvánvalóvá lett, hogy nem lehet egymástól a szabályozásban elválasztani a nemi vágy felkeltését (pl. erotikus masszázs), illetve kielégítését, mert ezek ugyanannak az élettani és pszichés folyamatnak a különböző fázisai. Mivel senki nem tudott biztosabb és egyértelműbb elhatároló kritériumot adni, a fogalom differencia specifikájának a szexuális célú testi érintkezést tekintettük (ezt a későbbi törvényjavaslatnál is átvettük), tudva persze, hogy a szexuális perverziók variációi kimeríthetetlenek, így kliensek egy töredékénél valóban nem kerül sor semmiféle testi érintkezésre. e) Telepítés. A szabályozási technika kétféle lehet: vagy azt mondja meg, hogy a közterület mely részein gyakorolható a felajánlkozás, illetve a szexuális szolgáltatás és akkor mindenhol máshol tilos, vagy konkrét tilalmakat állít, s ebben az esetben mindenhol máshol szabad. A tervezet a közterületi prostitúció sem egyik, sem másikfajta korlátozását nem vállalta fel. ugyanakkor ..behatolt" az állampolgár privát szférájába, hiszen az engedélyes saját tulajdonú, illetve önálló bérletű lakását jelölte meg a gyakorlás helyéül, s nem szólt a közvetlen környezetben élők jogairól. Ugyanakkor már akkor érzékeltük, hogy a jelenséggel elkerülhetetlenül együttjáró speciális ügyfélforgalom, a kriminális háttér, a negatív kísérőjelenségek komoly ellenállást fognak kiváltani a lakókörnyezetben, kivéve persze azokat, akiknek közvetlen hasznuk származik az üzletből. Jeleztük, hogy a tömeges szomszédjogi sérelmek tompítása érdekében az önkormányzatoknak kellene lehetőséget adni, hogy eldöntsék, a település mely részére adják meg az engedélyt a szolgáltatás gyakorlására. f) Végül - a végrehajthatóságra számító szabályozás kialakítása érdekében nem lehetett figyelmen kívül hagyni a legalizálás várható társadalmi visszhangját, a jelenséghez kapcsolódó fokozott - személyes érintettségtől, világnézeti alapállástól, erkölcsi felfogástól, stb. függő — társadalmi érzékenységet. Nyilvánvaló volt már akkor is, hogy a társadalom többségének erkölcsi felfogásával össze nem egyeztethető, egyértelműen deviáns jelenségről van szó, amelylyel kapcsolatban változatlanul erőteljesek a kirekesztésre, gettósításra irányuló reflexek. A fentebb leírt szociológiai jogalkotási és jogalkalmazási dilemmák ellenére 1993 M Az állandó bírói gyakorlat szerint fajtalanság - a közösülés kivételével - minden olyan súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. Egyrészt ma már nem tartható, hogy a partner belegyezésével végrehajtott, nem mások előtt zajló szexuális cselekményt a jog automatikusan szeméremsértőnek minősítse, másrészt minden esetben a jogalkalmazó értelmezésére szorul, hogy „hol” (mely testrészeken) kezdődnek, s milyen cselekvőséget foglalnak magukban azok a bizonyos súlyosan szeméremsértő cselekmények. 15 Az egyik jogi problémát ma is az ún. erotikus masszázs jelenti, mert ez a szolgáltatás magában foglalja a pénzért történő közvetlen testi érintkezést, amely a kliens nemi vágyának felkeltésére irányul, ugyanakkor még beletartozik a valóban gyógyító célú egészségügyi szolgáltatások körébe. Természetesen lehet azt mondani, hogy az ilyen szolgáltatás nyújtására berendezkedett vállalkozások egyben illegális bordélyok, s mint ilyenek a prostitúció melegágyát képezik, de ugyanakkor mégis nagyobb védettséget biztosítanak a szereplőknek, emellett - szemben az utcai változattal közrendészeti relevanciájuk sincs. 141
