Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)
Kántás Péter: Jogalkotási dilemmák a prostitúció körül
tanúskodtak, hogy terjed, s egyre szemérmetlenebbül mutatkozik az utcai prostitúció. E tapasztalatok hatására8 1993 második felében világossá vált: a büntetőjogi eszközökről való lemondás nem jelentheti a prostitúciós szféra magára hagyását, s az államnak sürgősen stratégiát kell váltania, ha azt akarja, hogy a jelenség - közrendvédelmi, illetve közegészségügyi szempontból - elviselhető keretek között maradjon. Amikor annak idején Belügyminisztériumban a prostitúció leghatékonyabb „kezelési módját” kerestük, először megpróbáltunk nemzetközi minták után nézni, körbetekinteni Európában. Az anyagok begyűjtése és értékelése nyomán világossá vált. hogy a kép rendkívül színes, s az uralkodónak mondható szabályozási modellek a megengedés, a tűrés és a tiltás különböző kombinációját mutatják féld Abban hasonlóak a különböző jogrendszerek, hogy a prostitúció ösztönzésére, szervezésére, közvetítésére, illetve a .,megtermelt jövedelem" lefölözésére irányuló tevékenységek általában pönalizáltak, fellépnek a gyermek- és fiatalkorú prostitúcióval szemben, közösek továbbá abban is, hogy az utcai prostitúció közrendsértőnek minősített változatai tilalmasnak számítanak. Nincs eltérés abban sem, hogy elválik egymástól a prostitúció gyakorlása és ennek „előkészülete ”, a felajánlkozás, az üzletkötési fázisa. Közrendészeti szempontból ez utóbbinak van nagyobb gyakorlati jelentősége, hiszen az utcai járókelő tömegében evvel a jelenséggel találkozik, s legtöbbször éppen ez vált ki belőle elutasítást, undort, félelmet, tehát egyértelműen negatív tartalmú érzelmi reakciót. Bármilyen szabályozási modell mellett is tegye le voksát a jogalkotó, tisztában voltunk vele, hogy az illegális prostitúció teljes körű felszámolására egyik sem alkalmas, mert a) tisztán piaci megközelítésben ezt a jelenséget is ugyanazok a törvényszerűségek éltetik, mint a feketegazdaság egyéb ágait, nevezetesen a közterhektől mentes, alacsony lebukási kockázat melletti illegális jövedelemszerzés; b) már említettük, hogy az egyébként legálisan is űzhető szolgáltatásokkal szemben a prostitúciónak külön meg kell küzdenie a morális számkivetettséggel, amely a prostituáltat és különösképpen a szolgáltatás igénybevevőjét, a klienst a nyilvánosság kerülésére, rejtőzködésre kényszeríti; Különösen aggasztó a fiatalkorúakat érintő prostitúció alakulása. A fiatal nemzedék többszörösen hátrányos helyzetű tagjainak egy hányada - utalnak rá a bűnüldözési, kriminológiai tapasztalatok - a társadalmi felemelkedés egyetlen alternatívájaként éli meg ezt az életformát, s nem is keresi - illetve sajátságos helyzetéből fakadóan, társadalmi segítség hiányában általában nem is keresheti - a boldogulás más, tisztességesnek tekintett útját. A problémát fokozza, hogy a legveszélyeztetettebbnek éppen a prostitúció utánpótlását jelentő korosztály tekinthető. A prostitúció felszámolásán munkálkodó elméleti és gyakorlati szakemberek - utalva itt főként a jelenség magánlakásokban, szex-klubokban, masszázsszalonokban folyó formáira, s a bordély módjára működő egyéb változatokra -jelentős látenciát feltételeznek, s a hatóságok előtt ismeretlen maradt ilyen cselekmények nagyságrendjét akár többszázszorosára is becsülik a formális eljárásokban regisztrált cselekmények számához képest. A téma hazai kutatói a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva már évekkel korábban figyelmeztették a politikai és jogalkotási szférát, hogy a rendszerváltással együtt a jelenség eszkalálódásának veszélye jelentősen megnő, s elsősorban a fiatalkorú- és gyermekprostitúció mutat majd nagyobb arányú növekedést. Kránitz Mariann: Prostitúció fiatal korban - tinédzser prostituáltak. In: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok 28. kötet. BM Kiadó. Bp., 1991. 133-196. o. A szabályozási modellek részletes bemutatását és kritikáját ld. Fehér Lenke: Tiltás-tűrés-megengedés (Hogyan kezelhető a prostitúció jelensége a jog eszközeivel?) c. dolgozatában. Bp., 1995. (kézirat) 135
