Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból II. 1631-1654 (Győr, 1996)

Végrendeletek

154.

Slesinger Jeremiás házastársa, Oppicz Zsófia végrendelete l-)

Győr, 1641. augusztus 10.

In Nomine Patris et Filij et Spiritus Sanctj Amen.

Én Oppicz Soffia, az néhai nemes és böcsületes Opicz Jánosnak 21 győri kereskedő embernek édes leánya, Slesinger Jeremiásnak Sopronban lakozónak házastársa, beteges állapottal lévén fájdalmim sanyargatásában, de ép elmével bírván Isten akarattyából. Azokról az jókról, az mellyek engemet illetnek és én reám néznek az en edes Attiamnak halala után ream szállásából, teszek illyen testamentomot az én nemes és böcsületes uraim, Nieeky Weöres Mátyás, pápóci prépost, Benkouith Péter ezen Győr város bírája, Szimberger János, Fenth János és Pereztegi Eottuös János uraimék előtt.

Adom és ajánlom lelkemet az irgalmas Istennek kezében, testemet temessék illendő böcsülettel.

Hagyok az Győri Nemes Káptalannak három aranyat.

Az Nagy Boldogh Azzony Egihazanak eppületire három ezüst tallért.

Ismét az szegény koldusoknak 6 forintot.

Az adósságok, amellyek az én szegény atyámról az én részemre nézendők lesznek, és bizonyossak: fizessék meg abból az jókból az Creditorokat3) az Exequutorok4 \ amellyek engemet illetnek.

Az én házamat, mellyet az atyám nekem hagyott, hagyom Oppicz Menyhártnak bátyámnak, fiainak és maradékinak, az mint az Attiamis háttá, ha az adósság megfizetéséért el nem kell adni.

Ugyanezen bátyámnak Menyhártnak hagyok húsz lat nyomó ezüst miuet, azon kívül, az mit az én atyám neki hagyott.

Maradott az én szegény atyám testamentoma szerint én reám négyszáz forint, mellyet én az én édesatyámtól fölvettem, és az bátyámról,Kuttner Mátyástól 5 * száz forint, amellyeket én magammal Sopromban azen Uramhoz es feriemhez uittem. Az kiből hagyok én az férjemnek és uramnak, Slesinger Jeremiásnak száz forintot, Ne légién el feledet en előttem: Noha az eo hoszam ualo nagi idegensege es keduetlen maga uiselese eltemben nem kichin szomorúságai tartott, kiről az maga lelky ismereti biszonsaga. Az többi szállyon az én bátyámra Menyhártra, auagifiszessek aualis az en szegény Attyam adossagitt.

Vagyon Arthoffer Györgynél Sopronban egy pártaövem tizenöt forintban zálogban, váltsa ki az én uram és legyen övé. Másik ismét vagyon Matthes Sillernél ugyanott zálogban harmadfél ezüst tallérban, mely 14 latot nyom, váltsa ki azt is magának.

Az mostoha anyámnak hagyok egy tizenöt latt niomo ezüst pohárt.

Az minemő pénz és marha az én nénémről, Mária asszonyról (ha tett uolna Testamentomot) maradott énreám, azokat hagyom az én anyámról való atyámfiának, aky Ratisbonaban lakik.

82