Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból II. 1631-1654 (Győr, 1996)
Végrendeletek
3. Az Pater Jesuuitaknak hagyok ötven forintot, mivelhogy ők az én beteges agiamban foroghnakEngemet, es ugian Confessariussimis. ’ ’ 4. Az én édes házastársamnak, úgymint Boychich Ersehet asszonynak az házamat, minden ingó és ingatlan házi eszközivei, valameddig az én híremet nevemet viseli, mivel az előbbi urától maratt háznak árával vettük az én házamat. Hol penig férhez menne, eladassék a ház, aki leszen győri bíró attayban, azáltal aznak a pénznek felét elvehessék tőle: egy része ugyan az felül megnevezett Nagy Boldogh Azonnak tisz- tességire, második része az Pater Franciscanusok Clastromiahoz, harmadik az Pater ’Jesuuitaknak, negyedik az győri szegényeknek. 5. Az bátyámnak, a kiuel Atiul es Anniul egy uagiok fertő mellett Sirczen lakozonak Maykouich Istuannak ötven forintot. Az öcsémnek, mely nálam vagyon, Gergelynek az magam viselt szapliamot és az uekon pölhakomat4 ’, maikszner posztóból csinált mentét, dolománt, nadrágot, fekete csizmát, egy süveget. Az kertemet pedig eladván avval az pénzvei fizessék meg az száz tallért, mely az Feier Vari Márton gyermekié, azon pénzről való fassio 5 ) az győri káptalanban vagyon, az melynek lészen ez jövendő Ezerhat Száz harmincz kilencz eztendoben Szent Maria Magdona Azzonj napian három esztendeje, kirül megadtam egy esztendőre való interesset, és quietantiam 6 * is vagyon róla. 6. Az lovakat és szekeremet eladván, az pénzt költsék a temetésemre. AzBoltbelj marhat az gazdámasszony csak addig bírhassa, míg minden adóssimat az Eö ieczessek szerént contentaliak 1'\ és azután az maradékját, böcsületes főemberek és hit os vasarus kettő ott leuen ielen biöczire uessek, de mind felieb, hogy sem az mint Beczben auagy Vyhelben agiak; és az mostani győri szolgám, ha arra való lészen, hogy hozza ualjcza, ugyanabból az felül megnevezett marhábul mindeneket contentalia az kinek mitt hattam. Az maradékja adassák az gazdámasszony kezéhez és úgy bírja, mint Siaiat. Az adósságokban hagyom az Perezthegy Ötuös Jánost az én kedves Fráteremet az én édes házastársomnak Segelsegire és rendelek az ő fáradságáért harminc forintot. Az testamentárius uraiméknak egy egy ezüst tallért. Az győri Nemes magiar Congregationak hagyok öt tallért. Amen. Végr. könyve 2. köt. 190-194. o. Másolat. A végrendelet szövege alatt berajzolva hét pecsét helye, alattuk a tanúk aláírásának másolata — „Martinus Egrj”, „Georgius Bodo Judlium Comitatus Jauriensis”, „Gieorgius Oppaka”, „Joannes Pereztegi Juratus Assessor Ciuitatis Jauriensis”, „Szimberger Janos”, „Joannes Szakony” ill. „Et Coram me Nicolao Kaldj Ciuitatis Jauriensis Notarius” —, majd utalás a káptalan 1638. december 12-én kelt megerősítésére. 1. ) A bemásolt végrendelet címe: „Testamentum Nobilis Andreae Maykouich”. 2. ) A végrendelet élén a dátum: „Anno 1638 die 1. Septembris.” 62
