Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból II. 1631-1654 (Győr, 1996)

Végrendeletek

tam el az atyámtul és anyámtul maradott jókbul, hanem éppen minden javok nálok maradott az atyafiaknál. 7. Az fölliil specificalt hagyományon kívül hagyom az én mostani uramnakBider Farkasnak itt bent Győrben és Győr alatt 1 évö Szigethi házaimat minden alkalmatos­ságival, ez mellett pénzemet, ezüst portékámat, minden jószágomat, házaimban lévő eszközeimet, ingó és ingatlan javaimmal egyetemben, akármi névvel neveztessenek azok, valamellyikkel Isten O Szent Felsége megszeretett és látogatott, mivel engem az én vénségemnek idején, aszerént betegségemben is mind körözttien es Tökelletes jámbor hazassaghbeli Feryhez illik tisztessegess hütuösse mellet forgholodny ugi forgholodot, takargatot es keduemet kereste mindenben, valamelliek keduemnek teczetenek. 8. Hagyok az föllül specificalt testamentárius uraiméknak magán mindenikének egy egy ezüst tallért. Végezetre és utolszor kérem az Istenért az nemes Káptalanbeli Urakat Onagyságokat és Uraságokat, mint kegyes Patronus és földesuraimat azon, hogy az én testamentomomat és utolsó akaratomat mindennemüpunctiaiban méltóztassanak kegyesen megerőséteni és confirmalni. Mi azért az föllül specificalt testamentáriusok vittük ez testamentomot az Győri Nemes Káptalan Urakhoz Onagyságokhoz és Uraságokhoz confirmaltatny. Actum Jaurini die et anno ut supra. Végr. könyve 2. köt. 167-169. o. Másolat. A végrendelet szövege után berajzolva négy pecsét helye, alattuk a tanúk aláírásának másolata — „Martino Angrano Judex Nobilium Com. Jauriensis”, „Coram me Michaele Baiusz”, „Georg Fraistetter” ill. „Zimberger Janos” —majd rövid utalás a káptalan megerősítésére — dátum nélkül. Férjének végrendeletét ld. jelen kötetünkben, a 132. szám alatt. 1.) A végrendelet élén a dátum: „Anno 1636 22 Nouembris” 130. Zanoss Szabó Miklós özvegye, Tarrodi Anna végrendelete 1637. január 8.' > Atyának, Fiúnak és Szentlélek Úr Istennek nevében Amen. Én Tarrodi Anna asszony, az néhai Istenben el niugot Zanoss Szabó Miklós uramnak, győri városi polgárnak meghagyott özvegye, elmém szerint helén lévén, testem állapottya szerint penig betegessen ágyamban feküvén, az én kevés javaim felől, mellyekkel az Úr Isten világi életemben szeretett, teszek rendelést ily jóakaró uraim, úgymint az tisztelendő Tar István győri városi polgár, és tisztelendő Szimberger János győri városi eskütt és az nemes és tisztelendő Baiusz Mihály Győr vármegye esküttye előtt, az mint renddel következik. 48

Next

/
Thumbnails
Contents