Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból II. 1631-1654 (Győr, 1996)
Végrendeletek
188. Doctorich Varga Jakab végrendelete Győr, 1646. május 24. 1 ’ Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, Amen. Én Doctorich Varga Jakab győri városi ember, és mostan az Győri Magyar renden való Czehbeli Varga Mestereknek Czehmestere, testemben jóllehet nagy betegségem lévén, de elmémben és okosságomban Istennek kegyelmességébül ép, az Szent Gyónás és ... 21 után, Istennel Ő Szent Fölségével megbékélvén, hivattam ez győri házomhoz az nemes és böcsületes Segesdi István Győr vármegyei Assessor Uramat, Karkovani Jánost, és Chepregi Varga Györgyöt, Győr városi eskütt uraimat, Nemet Varga Jánost, ismeg Jagosich Jánost Publicus Nótáriust, kik előtt az Istentől Ő Szent Fölségétül nekem adatott ingó és ingatlan javaimrul és jószágimrul teszek szabad akaratom szerént illyen rendelést és utolsó testamentomot. Legelsőben ajánlom az én lölkömet az Úr Istennek irgalmasságos kezeiben, és testemet az földnek az ő annyának tisztességes temetésre. Másodszor hadgyok az Nemes Győri Káptalan Uraknak mint földesuraimnak közönségessen egy aranyat. Harmadszor hadgyok az Győri Nagy Boldog Aszszony Templomának épületire öt magyar forintot. Negyedszer vagyok adós az sógoromnak Nagy Jánosnak éppen hatvan ezüst tallérral. Tartozom Golobich Jakab szabó legénnek negyven ezüst tallérral. Peczik Varga Tamásnak sógoromnak vagyok adós harmincegy tallérral. Ezeket hadgyom az adósságokat, hogy az én javaimbul megfizessék, mind az Czehbeli harmincegy forint adósságommal eggyött. Ötödször. Vagyon két ezüst aranyozott pártaövünk száz tallér érő. Vagyon két forgo épp malmunk az Győri Dunán. Vagyon negyvennégy akó borunk: az négyet Torra hadgyom, az többéit lássák tedgyék pénzé. Vagyon harminc mérő tiszta búzám. Vannak csak apró bőreim töb négy száznál Borjú és Juh bőrek, ismeg örőgh bűreimis vannak tizik. Hatodszor. Mivel az Úr Isten Ő Szent Fölsége az minemű jókkal megszeretett, azokat az én gazdámasszonnyal eggyütt kerestük házasságunkban, mind ez győrikű hazommal egyetemben: azokáért, hogyha az Úr Isten engemet kiveszen ez világbul az mostani betegségemben, hadgyom mindezeket gazdámasszonnakNagy Orsiknak és fiamnak Doctorich Ferencnek, hogy mindeneket egyenlőképpen bírjanak és éllyenek belőle böcsületessen, minden házi eszközünkkel és fejér rujázatunkkal eggyütt. Holott penig az én fiamnak holta történnék mag nélkül, az ő fele részét mindenekbül, az mellyek megmaradnak, hagyom az én húgomnak Doctorich Magdának Peczik Varga Tamásnénak illyen okkal: hogy ha más igaz atyámfiai találkoznának, az kik jó bizonyság által bizonyíthatnák atyafiúságukat, azoknak is megnevezett húgom adgyon ezekből valamit jó akarattya szerént. Az másik fele részrül pediglen szabad legyen gazdámasszonnak rendelést tenni; ezt is hozzá tévén, hogy ha 135
