Gecsényi Lajos: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1617-1626 (Győr, 1995)
Gecsényi Lajos: Bevezető
A közgyűlések, részközgyűlések, törvényszékek - mint a fennmaradt jegyzőkönyveik mutatják - több kevesebb időrendi rendszerességgel követték egymást. Teljes jegyzéküket alább közöljük. Tartalmilag a vármegye igazgatására és törvénykezésére, az uralkodó, a nádor és a megye kapcsolatára, az országgyűlésekre, az adózásra, a nemesi felkelésre, a vármegye és a katonaság, közelebbről a győri várőrség kapcsolatára, az egyházi nemesek jogállására vonatkozik igen sok közgyűlési napirend, nem szólván természetesen a megszámlálhatatlan birtokháborításról, zálogügyről, hatalmaskodásról, ügyvédvallásról. Szép számmal fordul elő nemeslevelek publikálása is. Különösen is figyelemreméltóak az olyan adatok, amelyek a törököknek járó adó fizetési módjáról, a győri protestáns katonák külvárosi vallásgyakorlásáról, a szőlőművesek napszámjárói, a Bethlen Gábor vezette harcokban résztvevők rebellis voltáról, az alispán és főispán hivatali kapcsolatáról, a vármegye „levelestáskájáról” és pecsétjéről, a megyének a különböző országos dolgokban a „nagyobb megyékhez” (Sopron, Vas, Zala) történő igazodásáról, a csavargókkal és gonosztevőkkel szembeni szabad jobbágyi fellépésről, a Szigetköz védelmére teljesítendő őrszolgálatról, és jelentős számban a különböző pénzek forgalmáról, értékéről szólnak. Ami a közgyűlés és törvényszék elé került ügyek területi megoszlását illeti, hasonlóan a korábbi évekhez, majdnem kizárólagosan a középnemesek és egyházi nemesek által lakott illetve a vegyes, világi/egyházi, birtoklású települések szerepelnek a jegyzőkönyvekben. A birtokos nemes családok között — a törzsökös Pokyak, Szápáryak, Enesseyek mellett - igen gyakran vannak jelen a vármegyei igazgatásban, a végvári tisztikarban szerepet játszó újsütetű nemesek, mint a Grebechy, Siey, Pázmán, Beccaria családok képviselői. A regeszták szövege megközelítően nagy pontossággal követi az eredeti bejegyzések tartalmát. Jegyzeteket csak akkor fűztünk a szöveghez, ha az értelmezés vagy valamely kiegészítő információ ezt elengedhetetlenül szükségessé tette. A majdnem kizárólag latin nyelvű szövegek között található magyar nyelvű bejegyzéseket a regesztába illesztett idézetekkel jeleztük (ld. 373., 425., 499.). A fogalmakat, tisztségeket, rangokat, időpontokat minden esetben latinul is közöltük, hogy ezzel elkerüljük a kizárólagos értelmezés csapdáját. Miként hasonló gyakorlatot követtünk a hely- és személynevekkel is. A kiadvány használatát név- és tárgymutató segíti. Győr, 1995 június Gecsényi Lajos 4
