Kenyeres István - D. Szakács Anita - Mihály Ferenc: Magyaróvár Tanácsának Törvénykezési Jegyzőkönyvei az 1581-1582. években (Győr, 2012)

Mihály Ferenc: Magyaróvár mezőváros tanácsülési és bíráskodási jegyzőkönyve 1581-1582. A kéziratot sajtó alá rendezte: D. Szakács Anita

rokonai előtt megígéri, hogy többet ilyet nem tesz, úgy kiskorú gyermekei kedvéért hajlandó őt visszafogadni.

Ezek után a bíróság az írásbeli jelentést és tudósítást hivatalból a kapitány úr elé terjesztette.

Az augsburgi (Augspurg) származású Leonhard Schneider szűcssegéd vallomásában elmondja, hogy a közelmúltban Nezsiderbe (Neusidl am See) tartott, amikor a Lajta menti Bruckban (Prugg an der Leuta) találkozott az asszonnyal, aki arra kérte, hogy kísérje őt Bécsbe (Wienn), ahol vásárolnia kell. Erre ő hajlandóságot mutatva eleget tett. Úticéljukat elérve betértek a Kärtner Thor (Cörnnerthor) előtti Vörös Oroszlán (Roten Leeben) fogadóba, itt szűcsné közölte a tanúval, hogy egy Stánzl nevű szűcs segéd tartozik neki, és addig nem térhet haza, amíg az adósságot be nem hajtotta, továbbá a segéd egy ruhadarabja nála van, ezért megkérte, hogy kerítse elő a segédet a kedvéért. Ő a kérésnek eleget is tett és Stänzlt a fogadóba kísérte. Amikor az asztalnál ültek és beszélgettek, a szűcsné ünneplő ruhában kilépett az egyik kamrából és odament Stánzlhez, együtt ettek és ittak, tanú is velük ivott és meg is vendégelte őket borral az asztalnál. A teremben ott volt még Klampferer (Klampfterer) és Schmidt Nezsiderből (Neusidl), majd Stánzl távozott. Másnap kora reggel hétfőn Stánzl ismét megjelent és a szűcsné után érdeklődött, azonban az asszony időközben már távozott, ezt a tényt a fogadósné közölte is vele. A következő nap Stánzl ismét betért a fogadóba és egy vagy két segédet kért tanútól kísérőül, miután erre sort kerítettek, és tanú ugyanazzal a segéddel hazafelé vette az útját, a szűcsnével és egy cselédlánnyal - akinél egy erszény volt - találkoztak a mészárszéken túl a Kék Sünnél (Balben Ygl). Ekkor a Schni-beli Caspernak (Casper von Schni)2 nevezett segéd megkérdezte tőle, hogy az ott nem-e a szűcsné, neki nem válaszolt, de a másiknak, a Schweinitzből származó Franznak (Franz von der Schweiniz)3 feltárta az igazat, mire a Schnibeli Casper odament az asszonyhoz és megszólította, hogy nem-e Magyaróvárról (Hungerischen Altenburg) való és nem-e földijének, Baltasar mesternek a felesége. Az asszony ezt kezdetben tagadta, végül bevallotta az igazat, majd úgy kellett őt abbéli szándékától visszatartaniuk, hogy Stánzl után menjen és ismét visszavitték Bécsbe (Wienn), ahol a Vörös Toronynál (Roten Thuern) ismét szem elől veszítették. Mikor ezt követően tanú ismét visszatért Bruckba (Prugg), találkozott Baltasar mesterrel, aki megkérdezte tőle, hogy nem látta-e a feleségét, mire ő kénytelen volt megmondta neki, hogy az asszony Bécsben van és nem akar hazajönni. Arról azonban nincs tudomása, hogy melyik fogadóban tartózkodik, az egyik általa ismert segéd azonban ezzel tisztában van. Tovább diskurálva a férjjel, a férfi megkérte, hogy menjen vele Bécsbe, kérésének eleget is tett és elment vele. Bécsbe érve két mester arra akarta rávenni, hogy adja ki

2 Beazonosítatlan településnév.

3 Schweinitz mai megfelelője több értelmezési lehetőséget biztosít: 1. A Sachsen-Anhalti Jessen város egyik kerülete; lsd. Schweinitz (Jessen). 2. A Sachsen-Anhaltban található Möckern város városrésze; lsd. Schweinitz Möckern. 3. A Thüringiai Pößneck város városrésze; lsd. Schweinitz (Pößneck). 4. Egy település a csehországi Budweis (Ceské Budéjovice) mellett; lsd.Trhové Sviny 5. Egykori Poroszországi járás: Schweinitz.

64