Kenyeres István - D. Szakács Anita - Mihály Ferenc: Magyaróvár Tanácsának Törvénykezési Jegyzőkönyvei az 1581-1582. években (Győr, 2012)
Kenyeres István: Magyaróvár a 16. században
egy katona-pintér szerepel az adatok között), összesen 25 lakosról tudjuk, hogy mi volt a megélhetése alapja, ebből 22-en rendelkeztek városi polgárjoggal (a polgárok 39%-a). Ha eltekintünk az uradalmi tisztviselőtől (Hans Tötsch rentmeister) és a két katonától, akkor a város 22 lakosa (ebből 19 polgára) esetében vizsgálhatjuk a kereskedők és iparosok arányát. Nem kérdéses, hogy a kereskedők aránya a meghatározó: 9-en foglalkoztak ezzel, ami azt jelenti, hogy az ismert foglalkozásúak egyharmada tartozott közéjük. A kilenc kereskedő kétharmada pedig magyar volt, ami jelzi a fentebb már említett tendenciát: a magyarok beköltözése összefügg a kereskedelmi tevékenység, különösen a marhakereskedelem fellendülésével. A jegyzőkönyv számos adata utal arra, hogy a kereskedők szinte mindegyike marhával üzletelt. A magyar kereskedőréteg meghatározó voltát mutatja pl. Marci Máté hagyatéki ügye. Eszerint az elhunyt magyar kereskedő hagyatékát (köztük több mint 150 marhát) közel 1400 Ft-ra becsülték, kereskedelmi ügyletei miatti tartozásai pedig 440 Ft-ot tettek ki.60 A németek esetében sokkal meghatározóbb a mezővárosokra jellemző iparűzési specializáció, azaz a település piac- és vonzáskörzetének igényeit kielégítő, főként ruha- és vasipari tevékenységeket ők elégítették ki - nyilván a korábbi tendenciáknak megfelelően. A város igazgatása, a városi elit és a város kiváltságainak alakulása Magyaróvár városának élén a Richter, a bíró állt. A név szerint ismert bírók valamennyien németek voltak: 1538-ban Michael Fleischacker,61 1539-ben Hans Vischer,62 1566-ban Matheus Haur,63 1576-ban Johannes (Hans) Müllwagner,64 1581- 1582-ben Felix Seltman. Választásuk, amelyről csak a jelen kötetben közölt 1581-1582. évi tanácsülési jegyzőkönyvből van tudomásunk - valószínűleg - a polgárság belügye volt, így a bevezetőben említett középkori kiváltságok e tekintetben úgy tűnik ekkor még nem csorbultak. A belső tanácsba a város lakosságának nemzetiségi megoszlását tükröző, paritásos alapon 6-6 magyar illetve német került. A külső tanácsba ugyanilyen megoszlásban 3-3 főt választottak. De ugyanez az eljárás maradt a többi tisztségre is, így az 1 -1 fő Gemeinbürger-t, templomi céhmestert, erdőgondnokot illetve húsfelvigyázót is paritásos alapon választották a belső tanács tagjai közül. Érdemes áttekinteni a városi hivatalviselők listáját: 60 Tan. jegyzkv. Nr. 104. 61 ÖStA HHStA Belgien MD 17. Magyaróvár uradalmának 1538. évi számadása. 62 Uo. MD 18. Magyaróvár uradalmának 1539. évi számadásaiban említve. 63 MOLE 156Fasc.73Nr. 20. föl. 32r. 64 MOL E 158. Moson megyei dikajegyzékek 22. köt. p. 735., 790. 32
