Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
6. Bizonytalan hetek
védelmükben.542 Schlaffer elment Győrbe, ahol Markó Gyulától azt a felvilágosítást kapta, hogy abban a helyzetben legfontosabb a közellátás megszervezése. Meglátogatta a járás falvait is, ahol azt tapasztalta, hogy a 41 községi vb elnök közül 38 nem volt a helyén, mert eltávolították őket. Ezt követően levelet kapott Markó Gyula megyei vb elnöktől, melyben arra utasították, hogy olyan vb tagokat jelöljenek ki, akikkel a nemzeti bizottság is egyetért. Mivel a községeknél nem ennek szellemében hajtották végre a vb-k újjászervezését, Győrben súlyos szemrehányásokkal illették Schlaffert. November 19-én ismét Győrbe hívták Schlaffert, hogy számoljon be az átszervezésről. A járási tanácselnökök elmondták, hogy területükön hogyan hajtották végre a községi vb-k átszervezését, és kiderült, hogy már szinte mindenhol visszahívták a végrehajtó bizottságokból azokat a tagokat, akikben nem volt a lakosságnak bizalma, és a helyükre megválasztották a különböző forradalmi testületek képviselőit vagy delegáltjait. Az átszervezések során a községi tanácsok vb elnökeinek 80%-a nem maradt meg. Az utolsóként felszólaló Schlaffer Ferenc, a csornai járási tanács elnöke jelezte, hogy a járásában kaotikus állapotok vannak, mert három testület működik, amelyek nem hajlandóak együttműködni: a járási tanács végrehajtó bizottsága, a járási tanácson alakult munkástanács, és a Székely Sándor vezette nemzeti tanács. A járási vb nem tud velük elbánni, ezért kéri a megyei tanács segítségét.543 Csornán és a hozzá tartozó járásban tehát ekkor még nem került sor a végrehajtó bizottság átalakítására. A mentőötlet az ülésen résztvevő Berger Sándor szájából hangzott el. Eszerint a megyei tanács végrehajtó bizottsága nem tárgyalja tovább a csornai kérdést, hanem kijelöl egy küldöttséget, akik kimennek Csornára, hogy rendet tegyenek.544 Az első tervek szerint Markó Gyula vezetésével hárman szálltak volna ki Csornára, a megyei tanácselnökön kívül Berger Sándor és Tóth István. Végül Markót más elfoglaltsága miatt Gönczöl Gyula a végrehajtó bizottság titkára helyettesítette. Még a személycserével is elmondható, hogy egy tekintélyes küldöttség érkezett Győrből a helyzet tisztázására. A megyei küldöttek feladata az volt, hogy a forradalomban létrejött testületek küldötteivel kiegészített járási végrehajtó bizottság működőképességét biztosítsák. A tanácsok végrehajtó bizottságának átszervezését nem csupán a megyei tanács rendelte el, hanem erre szólította fel a községeket a Hazánk is.545 November 20-ára tanácskozást hívtak össze Csornára. Az ülésen 29 fő volt jelen, ebből 11-11 tag a nemzeti tanácstól illetve a munkástanácstól, hét tag pedig a végrehajtó bizottságtól. A győri küldöttség megérkezése után Berger Sándor tartott egy negyedórás politikai tájékoztatót, melyen méltatta a munkástanácsok működését, és kijelentette, hogy az üzemekben nem kell pártszervezet, mert ott a párt helyett a munkástanácsoké a vezető szerep. 542 Győr 1956. Dokumentumgyűjtemény II. In: Győri tanulmányok. Győr: Polgármesteri Hivatal, 1996. p. 371-372. 543 ÁBTL 3.1.9.V-142099 p. 13-16., Dr.Gönczöl Gyula tanúvallomása 1957. május 9-én Király László és társai ügyében. 544 Győr 1956. Dokumentumgyűjtemény II. In: Győri tanulmányok. Győr: Polgármesteri Hivatal, 1996. p. 371-372. 545 Ki az államhatalom képviselője falun. In: Hazánk, 1956. november 24. 98
